Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

hátik. Három háziban a katonatisztek helyezkedtek el családjaikkal. A várparancsnok (commendans) a maga részére épített egy elég kényelmes házat néhány szobából és konyhából Azonkívül a commendánsé a várban a kocsma s a belső városban egy mészárszék. A vár és a külsőváros között van egy belső város, (152) sánccal körülvéve. Itt 6zékel egy kapitány császári zsoldon levő magyar lovasaival és gyalogjaival. Itt van a harmincadház, amelyet a harmincados (tricesimator) épített saját költségén nyers téglából, elég alkalmas épület. A sóraktár is itt van, mellette egy nagyobb ház, újonnan építve, téglából, zsindellyel fedve, istállókkal. Egy magtár is van őfelsége költségén emelve, égetett téglából, zsindellyel fedve. Ez a városrész áll három utcából. A harmadik városrész a külsőváros (mai Belváros), itt a Tisza partján van a Salvator (153) ~ tartományi franciskanusoknak (154) egy faházuk, amelyben jelenleg három atya és egy laikus (155) székel, közülük egy német a várban levő kápolnát vezeti. Van egy hitvány (vilis) templomuk is, hosszú istállóformájú, sövényből, nincs kipadozva, náddal van fedve. E városrészben laknak a sóhivatali tisztviselők fa vagy vályogházakban, továbbá a harmincados alkalmazottai is. Van itt még egy serfőzőház, amelyet saját költségén épített egy serfőző előző évben, pálinkát is főz. Mellette van egy zsemlesütő (pistor semelarius). A külvároson túl van két téglaégető; az egyik már előbb állt, a másikat a harmincados építtette. Ez a városrész áll 4 utcából. Mészárszékük és vendéglőjük is van, ahol körösi bort mérnek.. ." * * * Botár Imre: Szolnok települési, népesedési és gazdasági viszonyai a XVIII. században. Szolnok 1941. 9-10. » • * Mattyasovszky Ferenc leírásán kívül ismerjük a kb. 1660-as években Szolnokon járt Evlia Cselebi leírását is Szolnokról. Evlia Cselebi törők utazó, a török uralom vége télé Szolnokot a következőképpen írja le: A Tisza íolyó partján egy sík réten áll a négyszögalakú, tömésfal kerítésű vár, melynek töméslala teljes 15 lépés széles (kb. 11 méter). Délkeletről keletre terjedőleg lekszik, s keleti részét a Tisza tolyó öntözi. Nyugati oldalán a Hatvan vára telől jövő Zagyva folyik, s a száraztöld telőli árokban, a kertváros erődítményének árkában körül lolyva a Tiszával egyesül. A vár négy oldalán, négy nagy bástya van. A vár három erős kapuja közül egyik nyugat ielé, a külvárosra nyíló nagy kapu (bőjük kapu), a másik keletre a kertekre nyílik, a harmadik a révkapu (iszkele). A váron túl a Tisza tolyón egy tahid van, ezen közlekednek a Gyula vára felől, tiszántúlról érkező emberek. A várban téglából épült miraretes, művészi kupolája dzsámi (156) van. A házak zsindellyel vannak fedve, s mivel a vár belseje szűk, azért a házaknak kertjük nincs. A vár nyugati részén, a hídon túl tekvő külváros is négyszögű. Északi és keleti részén mély árok van, amelybe a Zagyva folyik. A Tisza íolyó felől és a várhoz vezető irányban a külvárosnak nincs fala, azonban öt bástyája, s Hatvan vára irányában egy nagy kapuja van. A lakosság mivel kutak nincsenek, a Tisza és a Zagyva folyók vizét issza. A Tisza folyón sószállító hajók és a Duna folyó hajói járnak. E vár síkságon fekszik, a két folyó partján, s a végén kertek ékesítik. A vár melletti szigetkert sétahely, ennek négy oldalát a Zagyva íolyó keríti be. Itt van a katonai temető is. Onnan átmenve a hídon, a Zagyva átelleni oldalán sok kert és liget van. A város vize és levegője kellemes. Lakosai bosnyák 152 Tabán és Katonaváros 153 Megváltóról, üdvözítőről elnevezett 154 Ferences, ferencrendi szerzetesek 155 A szerzetben élő, az egyházi rendet fel nem vett, csak fogadalmat tett szerzetes 156 Mohamedán templom 54