Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)

beruházások sorába tartozik a Tiszamenti Vegyiművek keretében tervezett szuperfoszfát műtrágya üzem is. Igaz, ezt az üzemet később, 1963-ban végül felépítették. Szolnok neve, mint telepítési helyszín felmerült egy igazi mega­beruházás kapcsán is. Az Országos Tervhivatalban ugyanis 1952 és 1953 során hosszasan terveztek egy olyan gyárkomplexumot, amely a maga 190 millió Ft- os költségével a megyében messze a legnagyobb ipari létesítmény lett volna az ötéves terv során. Az ásványolajfinomító és krakküzem telepítési helyszínéül Szolnok és Tiszafüred települések nevei merültek fel. Mindkét telepítési helyszín előnyeit és hátrányait részletesen átvizsgálva végül Tiszafüred tűnt előnyösebb helyzetűnek, ugyanis Szolnokon már nem volt bevonható szabad munkaerő. Ráadásul ennek a beruházásnak elsősorban olyan telephelyre volt szüksége, ahol „más üzemektől szeparálva” is megoldható volt az elhelyezés, ez a HM szempont pedig a megyeszékhely szóba jöhető ipari telephelyén, a cukorgyár és a kénsavgyár között már nem valósulhatott meg. Más kérdés, hogy a szóban forgó finomítót és a hozzá kapcsolódó egyéb járulékos vegyipari beruházásokat végül Tiszafüreden sem építették meg (bár lehet, hogy ezt a Tisza élővilágáért aggódók nem is bánták).137 Szintén a meg nem valósult lehetséges szolnoki beruházások közé sorolható az a közelebbről meg nem nevezett „új gyár”, amely az 1950-es megyei pártbizottsági iratok szerint 1954- ben épült volna meg az akkor még éppen épülő kénsavgyár mellett és mintegy 1500 főt foglalkoztatott volna.138 2.1.5. Szolnok, mint egyetemi város álma: a Közlekedési Míűszaki Egyetem Az eddigiekben kizárólag az ipartelepítéssel megvalósuló településfejlesztésről esett szó Szolnok esetében, pedig már az I. ötéves terv megcsillantott egy másik lehetőséget is a modernizálódásra, az előrehaladásra. Szolnok átmenetileg egyetemi város lett 1952 és 1956 között, ugyanis a Budapesti Műszaki Egyetem túlterheltségére és a feszített ötéves terv megnövekedett műszaki értelmiségi igényére való hivatkozással a Népköztársaság Elnöki Tanácsának (NET) 1951. 28. sz. törvényerejű rendeletével Szolnokra helyezte a korábban önállósított Közlekedési Műszaki Egyetemet (KME). A tervekben korábban a Szegedre való költöztetés szerepelt, de ott helyhiány miatt már a 2. évfolyamot sem tudták volna 137 MNL OL 01 TŰK. XIX-A-16b. Isz.: 0053/IX/52. Ásványolajfinomító és krakküzem iratai, Tiszafüred. 138 MNL JNSZML XXXV. 39-l-72.ő.e. 10. p. 59

Next

/
Thumbnails
Contents