Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)

elhelyezni, így az ország legnagyobb vasúti csomópontja, Szolnok lett a kiválasztott helyszín. Gerő Ernő már egy 1951. december 27-én kelt átiratában közölte az MDP Szolnok Megyei VB részére, hogy vizsgálják meg: elhelyezhető-e Szolnokon az egyetem?139 A már ekkor is túlzsúfolt és épülethiánnyal küzdő város kapva kapott az ajánlaton és igent mondtak az egyetem szolnoki elhelyezésének kérdésére, noha a szükséges épületeket csak a legradikálisabb megoldásokkal tudták biztosítani. Az új egyetemi épületek felépüléséig - amelyekre 82 millió Ft beruházási összeget hagyott jóvá az OT - ideiglenes épületeket kellett kijelölni az egyetem számára. A választás főépületként a Megyei Bíróság kétemeletes épületére esett (amelynek földszintjén addig az állami levéltár is működött), de kollégium céljára igénybe vették a Tisza-parti pénzügyőri laktanya 3 emeletes épületét és a művésztelep egy részét is. A tanárok elhelyezésére, lakások biztosítására rendkívül népszerűtlen intézkedéseket kellett hozni a lakáshiánnyal küzdő városban. De a helyi hatóságok mindent megtettek, hogy egyetemi város legyen Szolnokból és ezáltal is teljesülhessen az ötéves tervben szereplő nagy kihívás: „Szolnokot kultúrcentrummá kell fejleszteni”. Az oktatás 1952 őszén meg is indulhatott. 140

139 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16b. Isz.: 00223/IX/1953. Közlekedési Műszaki Egyetem, Szolnok.

140 KAPOSVÁRI Gyula: A Közlekedési Műszaki Egyetem Szolnokon (1952-1956). In: Szolnoki Közélet. A Szolnok Városi Tanács tájékoztatója. 1986. 21-31. p.

60