Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
Budapesten végzett, már nem szívesen akart vidékre menni dolgozni.143 A tárgyalás után még bizakodó szolnoki elöljárók 1956. szeptember 9-én kapták kézhez a kérésükre adott elutasító határozatot, amelyben Erdei Ferenc azt ajánlotta, hogy „ne folytassanak további harcot a határozat megváltoztatásáért”. A szolnoki vezetés 1956 nyarán és kora őszén tett kísérletét - mint a megváltozott közgondolkodás mutatóját - már az októberi forradalom előszeleként is értékelhetjük, ugyanis ilyen típusú ellentmondás a központi akaratnak az azt megelőző években szinte elképzelhetetlen volt. Igaz ugyan, hogy az 1956-os forradalom után, decemberben pl. a Tiszavidék című lap144 még cikket írt az egyetem fontosságáról, de a döntés végleges volt és az egyetem végleg elhagyta a várost.145 Talán a szolnoki KME sorsa is mutatja, hogy ebben az időszakban egyetlen település sem versenyezhetett Budapest fejlesztési lehetőségeivel, hiszen még azt az egyetemet is visszatelepítették a fővárosba, amely - jóllehet komoly elhelyezési nehézségek árán is - de megtelepedett és meggyökeresedett egy vidéki városban. Ráadásul az egyetem itt felállított közlekedésmérnöki kara (a vasút-üzemmérnöki és a gépjárműüzemmérnöki tagozattal) jól beleilleszkedett volna Szolnok, mint régi „vasutas város” profiljába és az egyetem „teljes felfutása” idején itt tanuló 1100-1200 fős hallgatóság újabb perspektívákat nyújthatott volna a város további fejlődése, fejlesztése terén. Ezt a decentralizációs elképzelést tehát még akkor is „visszacsinálták”, amikor az már jó úton haladt volna a vidéki megerősödés felé.146 143 Országos problémaként jelentkezett, hogy vidéki munkahelyre megfelelő végzettségű szakembert igen nehéz volt találni. A Szolnok megyei iparosítás során is többször előfordult, hogy pusztán azért nem lehetett akár egyes vezető beosztásokba mérnököt vagy egyéb szakembert szerződtetni, mert a munkahely vidéken, Budapesttől vagy más nagyvárosoktól távol helyezkedett el. Ezt állapították meg a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárnál is 1953-ban: „Vidékre főmérnököt kinevezni, aki származásilag is, szakmailag is jó, nagyon nehéz dolog. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ilyen, vidékre kinevezett vezető állásban lévő elvtársak egy-két év után a falusi életet megunják és visszavágyódnak a nagyvárosba. ” MNL OL M-KS-276-95/134.ő.e. Az MDP KV IKO iratai, Szolnok megye. Molnár György vállalatigazgató levele Zoltai főmérnök felmondásának ügyében 1953. október 26. 187. p. 144 Az 1956-os forradalom eseményeinek hatására a Szolnok Megyei Néplap előbb néhány napig „A Nép Lapja”, majd ezután 1956-ban és 1957-ben „Tiszavidék” címen jelent meg, visszatérve ezzel a rákosista diktatúra előtti címéhez, amely cím alatt 1945 és 1949 között adták ki a lapot. 145 KAPOSVÁRI GY. 1986. 28. p. 146 További adalékok Szolnok szocialista iparosításának első éveiről: SEBŐK Balázs: Szolnok iparosítása és az első ötéves tervidőszak (1950-1954). In: Zounuk. A Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. 24. sz. Szolnok, 2009. 185-225. p. 63
