Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
2.2. Jászberény: „kulákvárosból” a „modern nagyüzemek * ««147 varosa Jászberényt Szolnok megye I. osztályú települései közé sorolták. A város, mint a Jászság központja, kistáj központ szerepét töltötte be. Jelentős munkaerőfeleslegét a közeljövő ipartelepítésével lekötni látták. Intézményei, már kialakult központi szerepköre kiválóan alkalmassá tették a megye nyugati részének megszervezésére.* 148 A megye 5 kiemelt városa közül Jászberény lélekszáma 1949-ben 27.515 fő volt, amelynek 2/3-a, 18.350 fő belterületi lakos. Foglalkozását tekintve a lakosság 57,8%-a mezőgazdasági, 18,4%-a ipari keresőként élt, 6,5% dolgozott a közszolgálatban és 17,3% volt található „egyéb” szférában. Az alapvetően mezőgazdasági népesség lakta város ipara a következőképpen nézett ki: egy kapacitását nem teljesen kihasználó téglagyár (30-40 fő) egy villanyüzemű hengermalom (50 fő)- egy dohányszárító és dohánybeváltó (80-200 fő)- Magasépítő Nemzeti Vállalat (500 fő) és annak asztalos üzeme (20- 30 fő)- egy műjéggyár. Építés alatt állt már az Aprítógépgyár,149 amely ekkor úgy tűnt, ütemezve mintegy 3000 munkást fog foglalkoztatni (1951: 600, 1952 eleje: 1000 fő). Az épülő gyár segédmunkás-szükségletét a meglévő jelentéktelen Az MDP Államgazdasági Bizottságának 1950. január 24-én lezajlott ülésén minősítették Jászberényt „kulákvárosnak”, ahol emiatt társadalompolitikai szempontból is kiemelten fontosnak tartották az ipartelepítést. Forrás: MNL-M-KS-276-112-44.ő.e. Az ülés 3. napirendi pontja. Megjegyzés: amint korábban már Belényi Gyula is kimutatta, az MDP az alföldi agrárvárosokat egyszerűen „kulákvárosokmk” tekintette és a velük szemben kialakított politikáját a „kulák elleni harc” szempontjával kapcsolta össze. Forrás: BELÉNYI Gy. 1996. 100. p. Két és fél esztendővel később, már az ipartelepítések után a várost a megyei sajtó keresztelte el a „modern nagyüzemek városának” egyik 1952-es cikkében (itt ismét olvasható a „parasztváros” elnevezés Jászberény múltjával kapcsolatban). In: Jászberény, a modem nagyüzemek városa. Szolnok Megyei Néplap, 1952. szeptember 17. 75. szám. 3. p. 148 MNL OL TERINT TŰK. XXVI-A-1. 21.d. A TERINT Területrendezési Főosztályának 1951. december 21-én elkészült, Szolnok megyére vonatkozó kötete. II./2. Jelentős települések. Máshol, szintén a TERINT irataiban az Aprítógépgyárat „Mezőgazdasági Gépgyárként” említik. MNL OL TERINT TŰK. XXVI-A-1. 9.d. Városok, községek, települések H - Ki. A Jászberényről szóló résznél. 64
