Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
III. Újabb politikai fordulatok árnyékában: Az "eredeti" II. ötéves terv előkészítése. Három év középtávú gazdasági terv nélkül (1955-1957)
felvetették, hogy „a vezetők és a beosztottak között nagy a borbarátság” és baráti alapon igyekeztek magasabb bérbesorolást kiharcolni, „hogy jó fiúk legyenek”. Egy, a felmérés idején 3 hete a gyárban dolgozó munkás így nyilatkozott: „Nem az érdemeiken keresztül jutnak előbbre egyes emberek, hanem a nyalizáson keresztül”.341 A vizsgálat a gyár személyzeti osztályán a belső ügyvitelt ugyan általában rendben találta, azonban az osztály mégis elmarasztalásban részesült, mert a racionalizálási rendelet megjelenésekor nem éltek a lehetőséggel és „egyetlen kétes elemű személyt sem távolítottak el a vállalattól. ” Pedig a vizsgálat készítői szerint a gyárban 8 olyan vezető is volt, aki „kétes elemnek” számított, ezenkívül 45 fő osztályidegen, 51 fő pedig olyan, akinek az anyagát tisztázni kell. A gyárban vizsgálódók ezen a téren a liberalizmus jelenlétére hívták fel a figyelmet, mert voltak olyan kétes elemek is, akik nem szerepeltek a nyilvántartásban.341 341 342 Az elfekvő anyagok feltárása és értékesítése, valamint a raktározási idő - és ezen keresztül a raktári készletek - csökkentése terén a Fémnyomó bemutatta, hogyan kell rosszul gazdálkodni - adta hírül az együttes vizsgálat. A kijelentés alátámasztására több példát is felhoztak. Az egyik szerint a beruházási raktárban hevert 4 hordó ismeretlen kristályos anyag, amihez egy éve nem is nyúltak és ekkor már senki sem tudta, mit tartalmaznak a hordók. Ekkoriban kívánták vegyelemeztetni, hogy használhatóságáról némi képet is kapjanak. A raktárban kb. 30 hordó csiszoló masszát evett meg addig a nedvesség: a szükséglet havi fél hordó volt. Kb. 50 ezer kg súlyú lövedéket tárolt a raktár, „aminek csak a rozsda veszi hasznát.” Szintén feleslegesen tároltak közel 10 tonna kenőszappant, amely csupán takarítási célokat szolgált. A beszerzése után jöttek ugyanis rá arra, hogy ipari célra alkalmatlan. „Mire ajtómosáshoz ezt a mennyiséget elhasználják, addigra a beszerzést végző dolgozó kb. 90 éves lesz (jelenleg kb. 30) - állapították meg ironikusan a vizsgálat készítői. ”343 Az utazási- és közlekedési költségek terén is jelentősen túlköltekezett a vállalat, amely elsősorban a kiküldetések túlzott számából adódott. Az anyagosztály vezetője hetente több napot töltött Budapesten és „minden kisebb anyagmegrendelés után maga szaladgált”, holott a vállalatnak volt Budapesten kirendeltsége 5 anyagbeszerzővel. A személyzeti osztályvezető csak 1954 341 MNL JNSZML XXXV. 42-2-22.ő.e. Jászberény város ipari üzemeinek munkájával, a kereskedelemmel és a város önellátásának helyzetével kapcsolatos iratok. 1949. december 22. - 1956. június 20. Jelentés a Jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyárnál tartott együttes vizsgálatról. 3-4. p. 342 Uo. 6. p. 343 Uo. 9. p. 146
