Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

III. Újabb politikai fordulatok árnyékában: Az "eredeti" II. ötéves terv előkészítése. Három év középtávú gazdasági terv nélkül (1955-1957)

második félévében 42 napot volt kiküldetésben, valamennyi alkalommal Budapesten: kiküldetéseinek zöme azokra a hónapokra esett, amikor „köztudomásúan kedvezőbb az időjárás az utazásra. ” Amikor a vállalati személygépkocsik javításának idejére a gyár egy taxit bérelt, a taxit vitte „boldog-boldogtalan”, amiről semmiféle nyilvántartás nem készült. Csak ez a taxi-igénybevétel közel 160 ezer forintjába került a vállalatnak.344 Az óriási rendetlenségre jellemző, hogy a katlangyártás a gyárban ekkorra már régen befejeződött, a technológiáján viszont még mindig dolgoztak. Jellemző, hogy a szerszámok indokolatlan pazarlásáért és kiosztásáért a szerszámgazdálkodási részleget vonták felelősségre egy mérlegbeszámolóban, amire a vizsgálat készítői így reagáltak: „Ehhez csak annyit kívánunk hozzátenni, hogy szerszámgazdálkodási részleg nincs is”. A gyár csődtömegének láttán a jelentés készítői továbbra sem fukarkodtak az iróniával: „Műszaki intézkedési tervet az 1955. évre már készítettek (nagy eredmény!) ”.34S

Vagyonbiztonság terén semmi sem változott az előző évhez képest. A gyárat ugyan kerítés vette körül, de a hozzátartozó magas figyelőhelyek és jelzőberendezések építése sehogyan sem akart haladni. „A biztonsági követelmények általában nem képezik a vállalatvezetés szívügyét ” - állapították meg a vállalatnál vizsgálódók. A vizsgálatot megelőző évben a kerítésen keresztül loptak el egy villanymotort, azonban mégis a rendészet dolgozóinak kellett társadalmi munkában lekaszálni a gyárat körülvevő gazt, amely embermagasságúvá nőve az őrség munkáját lehetetlenné tette.346 Az 1955. március 16-án lezajlott pártaktíva-ülésen kiderült, hogy a gyár egyik részlegében a közvetlen termelő dolgozók bérezése havonta összesen 65 ezer Ft, a termelést irányító dolgozóké pedig 105 ezer Ft. Ennek éppen fordítva kellett volna lennie a gyár vezetői szerint. A Fémnyomó vezetői elmondták, hogy csak az 1954-es esztendőben 4 millió Ft veszteséget termelt a gyár, miközben egy 1955. március 4-i vizsgálat során 72 ezer Ft értékű alapanyagot találtak a gyár különböző helyein szétszórva. Az üzem munkavédelmi felelőse szerint komoly hibát követtek el a gyár átadásakor, amikor nem vették észre, hogy a kivitelezők nem megfelelő munkát végeztek a gépburkolatok készítésénél, a vízvezetékeknél és a lakótelep építésénél. A gyár egyik vezetője elmondta, hogy a jövőben igen nehéz lesz lemosni azt a bélyeget, miszerint a Fémnyomó rossz munkát végez. Ugyanis ekkorra már olyan „hírnévre” tett

344 Uo. 10-11. p.

345 Uo. 13. p.

346 Uo. 16. p.

147