Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)

géptörés volt. Az egész gyár területén igen értékes nyersanyagokat lehetett a szemétben találni. 205

A két jászberényi nehézipari üzem telepítése is megmutatta, hogy az Alföld iparosítása teljesen más irányt vett a szocialista időszakban, mint ahogyan azt a két világháború között, pl. Ruisz Rezső gondolta. Hogyan is hangzottak egykori gondolatai? „Aligha remélhető a vidék iparának fejlődése addig, amíg az ipari decentralizációt úgy fogjuk fel, hogy vasgyárak számára az alföldi városokban keresünk helyet [...]”206 Amikor 1953 tavaszán a megyei sajtó cikket közölt „Jászberény megváltozott életéről”, a városban lényegében már megszűnt a munkanélküliség és összességében a korábbi mezőgazdasági dolgozók közel fele vált ipari munkássá. A korabeli szokásoknak megfelelően a Szolnok Megyei Néplap a korábbi politikai rendszert tette felelőssé a város iparfejlődésének elmaradásáért. A város korábbi vezetését azzal vádolták, hogy azért nem akarták az iparosodást, mert akkor nem jutottak volna elegendő olcsó munkaerőhöz. „A vasúti fővonal építését elgáncsolták s az eredetileg Jászberénybe tervezett cukorgyárat is Hatvanban építették fel [...] Megszüntették a város egyetlen ipari üzemét, a mész-homok téglagyárat is, s a Horthy-rendszer földrajz „tudósai” nagyképűen jelentették ki, hogy Jászberénynek nincsenek lehetőségei az iparosodásra. ”207 A cikknek egy valamiben kétségkívül igaza volt: a város élete az ipartelepítések hatására korábban soha nem látott mértékű fordulatot vett.

205 MNL JNSZML XXXV. 42-1-12.ő.e. Pártaktíva-értekezletek 1949-1956. Az 1954. október 27-én lezajlott pártaktíva-értekezlet anyaga.

206 RUISZ R. 1943. 8. p.

207 Jászberény megváltozott életéről. In: Szolnok Megyei Néplap, 1953. április 30. 3. p.

83