Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)

A jászberényi Fémnyomó-és Lemezárugyár (1952-1964) emblémája. A szigorúan titkos üzemről sokáig fénykép sem készülhetett. Forrás: Jász Múzeum fotóarchívuma, Jászberény.

2.3. Mezőtúr, mint leendő szocialista arculatú alföldi mintaváros

Az I. ötéves népgazdasági terv kezdetén a TERINT Mezőtúrral, mint termelőszövetkezeti várossal208 számolt, amely település mintául fog szolgálni hasonló szocialista települések számára. A városnak 1949-ben 26.906 fős lakossága volt, amelyből mintegy 9 ezer fő külterületen élt. Az itt élő emberek otthonául szolgáló tanyavilág „akadályozta” a táblás gazdálkodás kifejlődését, a munkaerő helyes szervezését és a kulturális, szociális intézményekkel való ellátását. Mezőtúr az akkori munkaerőfeleslegén kívül is jelentős tartalékokkal rendelkezett, hiszen a mezőgazdaságból hamarosan felszabaduló munkaerőt is számításba vették. Az I. ötéves terv folyamán csak helyi munkaerőből 3 ezer fő munkaerőpiaci bekapcsolódását látták lehetségesnek, amelyet fél órás megközelíthetőséggel (vonaton 15 km) tovább lehetett bővíteni mintegy 6 ezer

Az ún. „termelőszövetkezeti városok”, vagyis Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr és Túrkeve speciális problémájáról részletesen: URBAN László: Az első termelőszövetkezeti városok agrárpolitikai szerepének kialakulása, változásai, gazdasági és környezeti hatásai. Jászkunsági Füzetek 16. sz. Szolnok, 2002.

84