Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)

alacsony fokot mutatott, mert a kivitelező idegenkedett a gépesítéstől. Az irodaépület helyét ekkor még ki sem tűzték műszaki tervek hiányában.171 * Ez az épület az ünnepélyes gyárátadásra sem készült el.

Az épülő Aprítógépgyár igencsak megmozgatta a város munkaképes lakosságának és a jelentős számú munkanélkülinek fantáziáját, hiszen a magasabb bérek reményében egyre többen szerettek volna az épülő gyár munkásai lenni. Ez a jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésein is rendszeresen téma volt az 1951-es esztendőben, hiszen pl. a városi tanács dolgozói közül többen is az új gyárban képzelték el a jövőjüket, ezért Kapus Ferencné, az MDP jászberényi párttitkára is fellépett szóban az Aprítógépgyár munkaerő-toborzása ellen, hogy „pár forint fizetés-differenciáért senki ne hagyja ott a tanácsot. ”m 1951. január 28-án az épülő üzem munkáslétszámának biztosítása érdekében kiszállt a gépgyár egy bizottsága Jászberénybe és a városi tanácsháza nagytermében megkezdődött a jelentkezők kiválogatása. A gépgyár kiküldöttei elcsodálkoztak, hogy a városi tanácsnál dolgozóknak milyen alacsony a fizetése.171 * 173

Az Aprítógépgyár leendő munkásainak átképzése a gyár indulása idején. Forrás: Jász Múzeum fotóarchívuma, Jászberény.

171 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16b, 21.d. Ipariépület Tervező Intézet. Jelentés az 1951. március hó 7-i 8-22h-ig terjedő kiszállásról. 135. p.

MNL JNSZML A Jászberényi Városi Tanács VB iratai. 1951. február 2. 162. p.

173 Uo. Titkári jelentés 1951. január 31. 178. p.

71