Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

VI. A III. ötéves tervidőszak (1966-1970)

a munkaképes korú nők jelentős hányada még csak időszakosan jutott munkához. Amint korábban bemutattuk, Szolnok megyében komoly problémát jelentett a középiskolát végzett fiatalok elhelyezkedése és az ún. demográfiai csúcs közeledése: ugyanezek a problémák jellemezték a másik 4 vizsgált megyét is, így előre jelezhető volt, hogy a III. ötéves terv fejlesztéseinek megvalósulása esetén is újra fognak termelődni a foglakoztatási feszültségek.564 565

Az ekkor vizsgált öt megye közül messze Hajdú-Bihar kapta a legtöbb ipari beruházásra fordítható pénzt, míg Tolna megye a legkevesebbet. Szolnok megye ebből a szempontból a 2. helyet foglalta el (1,969 milliárd Ft), miközben ezen megyék között az előző, II. ötéves tervidőszak során még a legtöbbet fordíthatott iparfejlesztésre (2,444 milliárd Ft). Szolnok a III. ötéves tervre előirányzott ipari beruházási összeg 62%-ára számíthatott, míg Debrecen csaknem az egészre, de Szekszárd csak 7%-ra (igaz, utóbbi esetében az atomerőmű kezdődő, 300 millió Ft-os beruházása erősen torzította az adatokat). Szolnok megyéből ekkor 18 ezer fő aktív kereső járt más megyébe dolgozni és szintén 18 ezer fős volt a megye munkaerőtartaléka is.565 30

564 MNL OL M-KS-288-24/1967/42. ő.e. Jelentés az MSZMP KB GPO részéről a Titkárságnak a megyék fejlesztésére hozott határozatok végrehajtásától. 1967. augusztus 30. A jelentést aláírta: Bálint József. 223-227. p.

565 Uo. 229-232. p.

260