Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
VI. A III. ötéves tervidőszak (1966-1970)
20. számú táblázat: Öt iparilag kevésbé fejlett megye általános helyzete (1967) Megye Iparfejlesztés tervezett összege (milliárd Ft) Ebből a megyeszékhely részesedése (%) Eljáró keresők száma (fő) Munkaerőtartalék (fő) HajdúBihar 2,720 97 18.000 22.000 Somogy 0,665 50 9000 18.000 Szabolcs 1,535 43 30.000 22.000 Szolnok 1,969 62 18.000 18.000 Tolna 0,643 7 11.000 11.000 Forrás: MNL OL M-KS-288-24/1967/42. ő.e. 229-232. p. A Szolnok MB Ipari Osztályának részéről Váczi Sándor lényegében ugyanúgy látta a tanácsok iparfejlesztésben tanúsított közreműködését, mint az országos szervek: szerepüket a fejlesztések szervezési munkálataiban meglehetősen passzív jellegűnek tapasztalta, melynek során elemzéseik, véleményezéseik többnyire csak egy-egy részproblémát érintettek, nem törekedve a komplexitásra. Kiemelte, hogy gyakran keletkezett ellentmondás a központi fejlesztési elgondolások és a helyi szükségletek között. A Szolnok megyeiek véleményét tolmácsolva megállapította, hogy a területfejlesztést nem lehet rábízni ágazatokra vagy minisztériumokra,566 akik a fejlesztések területi elosztását sokszor „alkudozásokkal, esetleg az érintett terület részéről történő anyagi előnyben részesítéssel” döntötték el. Javaslatuk alapján a területi fejlesztési terveket az OT-nak kellett volna végeznie, a helyi tanácsi szervek hathatósabb bevonásával. Megkérdőjelezték az iparfejlesztés mindenhatóságába vetett hitet is, hiszen kérték annak feltárását, hogy mennyire célszerű az ipar fejlesztése egy alapvetően mezőgazdasági jellegű területen anélkül, hogy az akadályozná a mezőgazdaság termelését. Fontosnak tartották, hogy az iparfejlesztés végre olyan ágazati arányt kövessen, amely lehetővé teszi a A népgazdaság területi tervezését akkoriban az OT, a regionális tervezést pedig az Építési és Városfejlesztési Minisztérium (ÉVM) végezte. 261
