Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

V. A II. ötéves tervidőszak (1961-1965)

magasabb árakat figyelembe véve az ötéves tervet 113% helyett már csak 93 %- ra teljesítette volna a magyar népgazdaság.524

14. számú táblázat: Az eredeti és a módosított beruházási összeg egyes beruházások esetében (millió Ft)

Beruházás megnevezése

Eredeti beruházási összeg

1964-ig módosított beruházási összeg

TVM, Szuperfoszfát Üzem

136,7

238,0

Sertésvágóhíd hűtőház, Budapest

119,5

199,3

Szegedi Szalámigyár, rekonstrukció

33,5

66,7

Forrás: MNL OL M-KS-288-26/1966/15.ő.e. A népgazdasági tervezés néhány problémája a teljesítés tükrében. 184. p.

3.2. A tervidőszak értékelése Szolnok megye kapcsán

A II. ötéves tervidőszakban tovább folytatódott Szolnok megye iparosítása, s bár a megye továbbra is mezőgazdasági jellegű megye maradt (ennek alapvető megváltoztatása nem is lehetett volna és nem is volt kitűzendő cél), a megyeszékhely, Szolnok ennek az öt esztendős ciklusnak a végén lett ipari jellegű település. Az ipar fejlődésén belül a leggyorsabb a vegyipar és a gépipar fejlődése volt, míg a könnyűipar és az élelmiszeripar továbbra is lassúbb fejlődést mutatott. Az iparban foglalkoztatottak száma mintegy 5 ezer fővel nőtt az 5 esztendő alatt: ezek közel 2/3-a a minisztériumi iparban, negyede a szövetkezeti iparban dolgozott és csak 5,7 %-uk a magánkisiparban.525 Az ipar össztermelésének értékéből 87,3% a

Komái János az eredmények szépítésének ezt a szocialista rendszerre oly jellemző gyakorlatát nevezte „tervgazdasági spekulációnak”. Forrás: KORNAI János: A gazdasági vezetés túlzott központosítása. Kritikai elemzés könnyűipari tapasztalatok alapján. KJK, Bp., 1990. 117. p.

MNL OL M-KS-288-5/383.ő.e. Az MSZMP PB 1965. december 21-én megtartott ülése. Az MSZMP Szolnok Megyei Végrehajtó Bizottságának jelentése Szolnok megye helyzetéről és további fejlesztésének főbb kérdéseiről. 131-133. p.

237