Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

V. A II. ötéves tervidőszak (1961-1965)

aggódóknak azért megnyugtatásként közölték, hogy az iparosodó területek súlypontjára (az Alföldre) ezúttal nem az összes beruházások 6%-a jut, mint az előző tervidőszakban, hanem 9%-a. Az országos ipari létszámnövekedésből viszont a korábbi 9% helyett immár 23% fog az Alföldre esni. Magyarország iparán belül az Alföld súlyát tehát növelni kívánták.* 473 A készülő, formálódó ötéves tervet természetesen a szovjet GOSZEKONOM és a GOSZPLAN szakértői is figyelemmel kísérték és véleményezték. A szovjetek gyakorlatilag mindennel egyetértettek, bár pl. nem javasolták a fonó- és szövőgépek, valamint a malomipari- és cukoripari berendezések gyártásának megszervezését, amelyet a KGST ajánlásai alapján akkor már nagy sorozatban gyártottak a Szovjetunióban és más KGST országokban. Ezek helyett inkább a főzelék- és gyümölcskonzervek gyártásának emelését, valamint a boripar fellendítését ajánlották, amely termékek iránt a szovjet piacon nagy kereslet mutatkozott.474

Az országgyűlés végül 1961. október 7-én fogadta el a II. ötéves tervről szóló törvényt, amelyet az 1961. január 1-jétől 1965. december 31-ig terjedő időszakra datáltak. A tervtörvény első része a megelőző hároméves tervről szól, amelynek alapvető politikai és gazdasági céljait teljesülni látták. Megemlítették az ipari termelés gyors ütemű növekedését, amely az előirányzott 22% helyett végül 39%-os lett. Mintegy 23 milliárd Ft-nyi terven felüli beruházást valósított meg az ipar és az építőipar a termelés túlteljesítése révén. Az új terv fő feladatai között olvasható, hogy be kell fejezni a szocializmus alapjainak lerakását és át kell térni a fejlett szocialista társadalom felépítésére. Folytatni kellett a szocialista ipar, elsősorban a nehézipar fejlesztését, viszont az ipar termelőerőit a viszonylag kevéssé anyagigényes, magas képesítésű munkát megkövetelő, korszerű, keresett gyártmányok előállítására kívánták összpontosítani. Fejleszteni kívánták a nemzetközi munkamegosztást és a mezőgazdasági termelés és export fokozására minden szükséges gazdasági, politikai és szervezeti feltételt meg akartak teremteni. Nem maradhatott el a honvédelem további erősítésének kívánalma sem. Az öt év alatt az ipari termelést 50%-kai tervezték fokozni, miközben a munka termelékenységének az addigiaknál gyorsabb ütemű emelkedését várták. Csak * 148

hőerőmű és kőolaj-finomító Budapest környéki telepítése ellen hiába tiltakozott 1959 nyarán az ÉM, majd figyelmeztetése alapján a BM Légoltalmi Parancsnoksága is, a létesítmények telepítését nem tudták megakadályozni. Forrás: GERMUSKA P. 2004. 148. p.

473 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16b. Isz.: 00110/1/1960. Jelentés a második ötéves terv beruházásainak irányairól és előkészítéséről. 20-21. p.

474 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16b. Isz.: 00128/IV/1961 OT. A szovjet szakértők ajánlásai a Magyar Népköztársaság népgazdaságának II. ötéves tervezésével kapcsolatban.

213