Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
V. A II. ötéves tervidőszak (1961-1965)
A megyében létesítendő új üzemeken túl a tervjavaslat 9 meglévő üzem fejlesztését, rekonstrukcióját, illetve meglévő üzemekkel való kooperálását tartalmazta: ezek közül 4 egyértelműen a megyeszékhely ipari túlsúlyát növelte volna tovább. A létesítendő szolnoki üzemek között már a II. hároméves terv kapcsán is felmerült egy élesztőgyár létesítése a cukorgyárral kooperációban: ennek indoklása az országos élesztőhiány megemlítésén kívül ugyanaz volt, mint az 1958-as javaslatban.452 Tovább bővítették volna a papírgyárat egy kikészítő üzemmel, valamint egy kartonlemez géppel is, így juttatva munkához a városban újabb 200 fő női munkavállalót. A teljesen elavult, korszerűtlen berendezésekkel gazdaságtalanul működő, kedvezőtlen elhelyezkedésű Nyomdaipari Vállalat új helyre költöztetéséről és gépparkjának teljes felújításáról is szó volt, a Szolnoki Vasipari Vállalatot pedig villamos géptechnikai cikkeket gyártó üzemmé fejlesztették volna. Az üzem már addig is foglalkozott pl. gázmérők és orvosi műszerek gyártásával. A komoly, már meglévő szakmunkásgárda mellé jelentős számú női munkaerő felvételét is tervezték. Tovább kívánták fejleszteni a Jászság két jelentős asztalosipari vállalatát, a jászárokszállásit és a jászberényit. Jászárokszálláson a 60 fősre növelendő gyár már évi 1500 db konyhagarnitúrát és 160 db hálógarnitúrát lett volna képes gyártani. A jászberényi üzemet 85 fősről 200-250 fős üzemmé tervezték bővíteni, így biztosítva a főként Jászjákóhalmán dolgozó asztalosipari szakemberek foglalkoztatását. A Kisújszállási Faipari Vállalatot elsősorban a női munkaerő foglalkoztatásnak részbeni megoldása érdekében kellett fejleszteni, míg a Kunhegy esi Vízgépészeti Vállalatot a megye öntözési gazdálkodásának mind erőteljesebb bővülése miatt tervezték mintegy 300-350 munkavállalónak munkát adó gyárrá bővíteni a 15 éves terv során. A megye sütőiparát összesen 600 q/nap kapacitással bővítették volna az alábbi településeken: Szolnok, Jászárokszállás, Jászalsószentgyörgy, Törökszent- miklós, Tiszafüred, Kunhegyes, Karcag és Mezőtúr.453 Eredetileg viszont a sütőipar jóval nagyobb volumenű fejlesztését tervezték 9 új sütőüzemmel és 13 rekonstrukciójával. A korábbi megyei elgondolásokban még szerepelt, de később levették a napirendről a jászberényi Aprítógépgyár „többlet- kapacitásait” kihasználó malomgépgyár létesítését.454 Szolnok megyében még mindig két településen voltak olyan kedvező adottságú, ipartelepítésre is alkalmas épületek, amelyek pillanatnyilag nem vagy csak részben voltak kihasználva. Mezőtúron a Baromfifeldolgozó Vállalat telepét éves szinten is csak kis mértékben vették igénybe, ezért hasznosítását 452 453 454 Vö. MNL JNSZML XXXV. 1-2-33. ő.e. 24-26. p. MNLOLM-KS. 288-25/1959/14. ő.e. 88-89. p. MNL JNSZML XXXV. 1-2-24. ő.e. 1959. 55., 58. p. 205
