Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
V. A II. ötéves tervidőszak (1961-1965)
húsipari töltelékáru előállításával és zöldségek mélyhűtésével tervezték megoldani. Hozzávetőlegesen 1 millió Ft ráfordításával évi 7500 q ló- és szárazkolbász gyártása lett volna itt megoldható, ami 2 éven belül meg is térült volna. A távlati tervek már sertés szárazkolbász- és csemegeszalámi gyártással is számoltak. Kisújszálláson a volt gyapotraktár 3 épülete állott üresen, ahová korszerű, női munkaerőt foglalkoztató szőnyegszövő üzem létesítését tervezték.455 Az MSZMP Szolnok Megyei VB részéről több kritika is megfogalmazódott az országos tervező szervek felé: foglalkoztatási szempontból túlzottan szerénynek és kis volumenűnek tartották ugyanis a 15 éves terv során a megyére előirányzott 8500 főnyi ipari létszámemelkedést. Ehelyett Csáki István, a VB elnöke és munkatársai 15-20 ezer fős ipari létszámnövekedést javasoltak. Az országos szervek részéről a megyére kidolgozott távlati iparfejlesztési tervjavaslat meglátásuk szerint nem jelentett megoldást az egyik legégetőbb problémára, a női munkaerő elhelyezésének kérdésére. Ennek a súlypontja ekkor Szolnokot érintette, de jelentős gondot okozott a női munkahelyek hiánya Jászberényben, Karcagon, Kisújszálláson és Mezőtúron is. A Szolnok megyei VB részéről elsősorban abban reménykedtek, hogy ez a megye is nyertesként kerül ki a budapesti ipar egy részének vidékre telepítési programjából: ennek koordinálására felelőst is kineveztek Salló Ferenc, a megyei VB elnökhelyettesének személyében. Ezzel kapcsolatban fel kívánták venni a kapcsolatot a KB IKO-val, a Tervhivatallal és az illetékes minisztériumokkal. Noha tudták, hogy ebben a megyében jelentős szabad épületek már nincsenek, mégis próbálták kedvező színben feltüntetni, „eladni” a megyét annak kedvező ipartelepítési adottságaira hivatkozva. Ezek között megemlítették a bőséges mennyiségű ipari vizet, a szabad munkaerő kapacitást, az ipari szakmunkásság meglétét és a kedvező szállítási adottságokat.456 A munkahelyteremtés érdekében tehát szabályos lobbitevékenység bontakozott ki a megyei apparátus részéről, hiszen csak így lehetett esély arra, hogy megváltoztathassák a központi ipari létszámbővítési elképzelés és a megyei szükséglet közötti másfél-kétszeres különbséget. A megye iparfejlesztési tervének első verziójában Salló Ferenc még azt jelentette a felső pártszerveknek, hogy a Budapesten centralizált ipar egy részének vidékre telepítése teljesen tisztázatlan kérdés. Akkoriban nem volt még ugyanis semmiféle szerv, amellyel erről tárgyalni lehetett volna, vagy ahonnan intézkedéseket lehetett volna várni. Salló mindezt csak annak dokumentálására vetette fel, hogy a középvegyipari üzemek kitelepítése esetén kedvező 455 456 206 MNL OLM-KS. 288-25/1959/14. ő.e. 89-90. p. MNL OLM-KS. 288-25/1959/14. ő.e. 90. p.
