Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
IV. A II. hároméves tervidőszak (1958-1960)
az aránya, mint Miskolcon. Az is igaz viszont, hogy több vidéki nagyvárosnak jóval nagyobb volt a vonzáskörzete Szolnokénál (pl. Miskolc, Szombathely, Zalaegerszeg).421 Az Országos Tervhivatalnál 1959-ben - már a II. ötéves terv ipartelepítési irányelveinek előkészítéseként - becsléseken alapuló számításokkal összeállították az Alföld munkaerőmérlegét (az Alföld pontos munkaerőmérlege ugyanis nem állt rendelkezésre). Ennek alapján a 6 alföldi megyében összesen még 129 ezer főnyi munkaerőfelesleg állt a népgazdaság rendelkezésére, amelynek 13 %-a, mintegy 17 ezer fő Szolnok megyei volt. Ennél kisebb számú munkaerőfelesleg az alföldi megyék közül csak Bács- Kiskun megyében volt (15 ezer fő). Ebben az időszakban a megye leginkább iparosodott városában, Szolnokon dolgozott az ország minisztériumi ipari dolgozóinak 1,1 %-a, vegyipari dolgozóinak 1,0 %-a és könnyűipari dolgozóinak 2,4%-a.422 Elsősorban a gazdaságpolitika, tehát a szocialista iparosítás és a mezőgazdaság kollektivizálása következtében igen nagy volt a népesség vándorlása ebben az évtizedben. A népesség belső vándorlása tartósan egyirányú volt: vidékről Budapestre, illetve a mezőgazdasági megyék irányából az ipari megyék felé irányult. Az összes keresők közül 995 ezer fő (19%) változtatott lakóhelyet. Ez az összes lakóhelyet változtatottnak (1.473.800 fő) a 68%-a volt: főképpen a fiatal produktív korú, 15-39 éves népesség változtatta meg a lakóhelyét. Az összes elvándorlók zöme (42%) saját megyén belül, 19% valamely szomszédos megyébe, 21% távoli megyébe és 18% Budapestre távozott végleg lakóhelyéről. Az elvándorlók száma egyértelműen az alföldi megyékben volt a legmagasabb. Szolnok megye az összes megye viszonylatában a 6. helyet foglalta el: innen 1949 óta 81.250-en vándoroltak el (ez a népesség 20,5%-a) és csak 54.092 fő vándorolt be. A megye vándorlási különbözete tehát erősen negatívnak mutatkozott (-27.158 fő): ebben a tekintetben csak Békés, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyék vándorlási különbözete mutatott nagyobb elvándorlást, igaz, utóbbi a - 51.850 fővel külön kategóriát képezett. Szolnok megyéből csak a Budapestre költözöttek a megye összes elvándorlójának 41 % -át tették ki (21.918 fő), ezzel Szolnok megye a 3. helyet foglalta el a fővárosba elvándorlókat adó megyék listáján: ennél többen csak Pest és Szabolcs-Szatmár megyékből költöztek el Budapestre. Országos szinten a vándorlási különbözetből általában a városok népessége gyarapodott (leginkább Budapest és a megyei jogú városok) és a 421 NAGY R. 1988. 220-230. p. 422 MNL OL M-KS-288-25/1959/9. ő.e. 115-118.p. A II. ötéves terv ipartelepítési irányelvei (Országos Tervhivatal). 191
