Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
IV. A II. hároméves tervidőszak (1958-1960)
községek népessége csökkent. Amint fentebb említettük, a megyeszékhely, Szolnok igen sok bevándorlót vonzott munkalehetőségeivel ebben az időszakban: a 10.990 fővel a város az országos 13. helyen állt, a 63 városból álló listán és előtte csak két alföldi város, Debrecen és Szeged szerepelt.423 A megyék közötti munkaerővándorlás tekintetében Szolnok megye helyzete az 1960. június 1-jei állapot szerint a következő volt: a megyéből a legtöbben Budapestre (12.483 fő), Hevesbe (1227 fő), Pest megyébe (1121 fő), Borsodba (949 fő), Komárom (570 fő) és Nógrád megyébe (251 fő) jártak el dolgozni a 18.045 főnyi összes eljáróból. Szolnok megyei munkahelyekre a legtöbben Pest megyéből (1142 fő), Békésből (726 fő), Hajdú-Biharból (578 fő), Csongrádból (568 fő), Szabolcsból (481 fő) és Bács-Kiskun megyékből (308 fő) jártak munkába. Megállapítható tehát, hogy amíg Szolnok megyéből elsősorban Budapestre és az ipari tengely megyéibe ingáztak a munkavállalók, addig ide ingázók jellemzően a többi alföldi megyéből érkeztek a legnagyobb számban. A megyének - a többi alföldi megyéhez képesti - előrehaladott iparosodottságát mutatja az is, hogy az alföldi megyék közül ide ingáztak a legtöbben: összesen 4731 fő. Ez több mint négyszerese a Szabolcsba és kétszerese a Bács-Kiskun, illetve Békés megyékbe ingázók számának, de Hajdú-Bihar megye adatánál is több mint ezer fővel magasabb. Viszont csak negyede a Borsodba és harmincnegyede a Budapestre ingázók számának.424 Ingázás tekintetében természetesen Szolnok városa vitte a vezető szerepet a megyében, sőt a 8683 fős bejárási többletével az országos 4. helyen szerepelt Budapest, Miskolc és Győr után. A megye többi városában az ingázási forgalom alacsony volt, az eljárók és a bejárók aránya is 1-8% közé esett: ide tartozott Karcag, Mezőtúr, Jászberény és Kisújszállás is.425 Hogy a nagymértékű magyarországi ingázás nemzetközi összehasonlításban milyen méretű volt, arra a Tervhivatalnak nem voltak adatai, az viszont biztosnak tűnt, hogy a jelenség óriási terhet rótt a közlekedés vállára és a munkaerőfegyelmet, valamint az ingázó dolgozók kulturális és erkölcsi fejlődését is kedvezőtlenül befolyásolta. Különösen igaz volt ez Budapestre, ahová - Pest megyét leszámítva - több mint 80 ezer dolgozó járt be a többi megyéből - csak a MÁV, a MÁVAUT, a HÉV kibocsájtott bérletei és a Fővárosi Autóbuszüzem 423 Az 1960. évi népszámlálás. 424 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. Isz.: 2-00271/1960. A foglalkoztatottság területi struktúrája. 7. sz. táblázat: a megyék közötti munkaerő vándorlás. 1960. június 1-jei állapot. 30. p. 425 Az 1960. évi népszámlálás. 192
