Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
IV. A II. hároméves tervidőszak (1958-1960)
adócsökkentését, a jó anyagellátást, valamint a tanuló- és segédtartás engedélyezését.384 Nem tartozik szorosan a témánkhoz, ennek ellenére érdemes megemlíteni, hogy 1958. április 7-én Szolnokon és Karcagon járt a szovjet pártfőtitkár, Nyikita Szergejevics Hruscsov. A szovjet vezető április 2-án érkezett Budapestre és látogatásának nyilvánvaló célja Magyarország politikaigazdasági konszolidációjának felmérése volt. Nyolcnapos látogatása során idejének nagy részét a fővárosban töltötte, ahol részt vett az április 4-i ünnepségeken, majd 7-én Cegléd érintésével Szolnok megyébe, 8-án pedig Tatabányára látogatott. A szolnoki Kossuth téren mintegy 30-35 ezer, Karcagon pedig 20-22 ezer ember várta, de a két település közötti úton is mintegy 10 ezer (kíváncsi és/vagy kivezényelt) ember sorakozott fel. Érdekes, hogy Szolnokon Kozlov beszélt volna, de - ahogyan a korabeli jelentés fogalmaz - a tömeg követelésére maga Hruscsov is köszöntötte az egybegyűlteket. A szovjet pártfőtitkár látogatása komoly „alaphangot” adott a kezdődő hároméves tervnek.385 2. A II. hároméves terv megvalósításának évei A II. hároméves terv időszakában nemcsak az általános elvek, de a számszerű előirányzatok is ütköztek a nagyszabású országos elgondolásokkal, hiszen az energia-, mindenekelőtt a villamosenergia-termelés az öt kiemelt gépipar ág, valamint a vegyipar egyidejű gyors fejlesztése, mellettük a leállított beruházások folytatása, az exportot ösztönző, az importot korlátozó törekvések, a lakás- és más kommunális építkezések az adott keretek közt beruházási feszültségekkel, energia- és anyaghiánnyal fenyegettek. Minthogy a gazdaságirányítás elméleti és gyakorlati vezetői a szocializmus építését kezdettől azonosították a gyors fejlődéssel, a nagyarányú gazdasági növekedéssel, a hároméves terv óvatos célkitűzéseit kényszerű kompromisszumnak tekintették, így minél hamarabb erőteljes gazdasági expanzióval számoltak. A terv kezdetén, 1958 első felében még éreztette hatását az óvatos, a növekedést visszafogó elvi elhatározás. Jellemző, hogy 1958 első felében, az előző év hasonló időszakához képest 50%-kai kevesebb beruházás indult, így a beruházási kapacitás rövid ideig még kihasználatlan is maradt, s emiatt az építőiparból mintegy 17 ezer főt el kellett bocsátani. Az 384 A „100asztalos” városában. In: Tiszavidék, 1957. április 19. Információs jelentés Hruscsov 1958-as Szolnok megyei látogatásáról. 1958. április 8. In: Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből. Szerk.: Zádomé Zsoldos Mária Szolnok, 2000. 309. p. 170
