Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
már ekkor utasította a leendő tervezőt és beruházót, hogy a további bővítésre a későbbiekben újabb 15 ha területet kell lefoglalni, valamint a beépítésre szánt területet lehetőleg úgy határozzák meg, hogy emiatt minél kevesebb épületet kelljen szanálni. Emiatt, valamint a lakott terület és az ipartelep összeolvadásának megakadályozása miatt építési tilalom elrendelését kérték a gyártelep környékén és a vasútvonaltól D-re eső területen is, ugyanis „szétszórt települést nem helyes létesíteni”. A gyár felépítésére a szóba kerülő területek közül végül az ún. „III. számú területet” javasolták, amelynek a telepítés szempontjából semmilyen hátránya nem volt, kivéve azt a két tanyát, „amelyek szanálása nem jelent majd nagy problémát. ” A két tanya lebontásánál sokkal fontosabbak voltak azok az okok, amelyek e terület mellett szóltak, ugyanis az iparvágány lecsatlakozását innen lehetett a legegyszerűbben megoldani, a szomszédos beépítetlen területekkel bármikor bővíthető volt, valamint jól kapcsolódott a városfejlesztésre kijelölt területekhez, így a dolgozók bejárása szempontjából a legmegfelelőbbnek tűnt.257 A kétműszakos munkarenddel tervezett új gyár kapacitását 136 millió Ft/év értékben állapították meg. A gyár főbb gyártmányai között az alábbiakat találjuk: gépi morzsolok, rendforgatók, kultivátorok, járva silózók, műtrágya granulálók, répa- és kukoricakombájnok, szénaprések, rendfelszedők és szénarakodók. Ezenkívül különböző régi és új típusú mezőgazdasági gépekhez, kellékekhez gyártottak volna itt pótalkatrészeket, valamint externöntvényt állítottak volna elő. Külön megjegyezték, hogy a későbbi, a II. ütemben megvalósítandó 100%-os bővítéshez szabad területről kell gondoskodni a tervezésnél. Beruházónak a meglévő Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárat, generáltervezőnek pedig a Gépipari Tervező Irodát jelölték meg. A beruházással kapcsolatos adatokat kérték bizalmasan kezelni, mivel azok a tervezés során még esetleges lényeges változásokon mehettek keresztül.258 Törökszentmiklós, mint mezőgazdasági település iparosítását „célszerűnek” látták a megyei pártbizottság részéről, ráadásul itt munkaerő telepítésére sem volt szükség, mert egyszerűen csak a régi gyár kiképzett kádereit kellett az újba áthelyezni. A gyár teljes beruházási összege 42 millió Ft-ra rúgott, bár egy 1952. május 23-án kelt irat már 100 millió Ft-ról szól.259 MNL OL TERINT TŰK. XXVI-A-l. 36.d. Nehézipar P-V. Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár. 258 MNL JNSZML XXXV. 39-1-72. ő.e. 11/36. p. Herczeg Ferenc, az OT elnökének nevében írott levele az MDP Szolnok Megyei Pártbizottságához. 1952. május 23. Tárgy: Mezőgazdasági Gépgyár (Törökszentmiklós) beruházási cél megállapítása. 0049/IX/1952. sz. 259 MNL JNSZML XXXV. 39-1-72. ő.e. 37. és 11/36. p. 101
