Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
A tervek elkészültekor a régi gyárban 900 fő dolgozott, az új gyártelepen viszont már 1500-1600 dolgozóval számoltak. A régi gyárnak a városból való kitelepítése mind a helyszűke, mind egészségügyi szempontból egyre sürgősebb feladattá vált: utóbbit jól mutatja az OVHB ülésen az Egészségügyi Minisztérium küldöttének hozzászólása, aki szerint a régi öntöde és kovácsműhely annyira korszerűtlen volt, hogy azok további működéséhez a minisztérium már nem akart hozzájárulni.260 A gépgyárhoz szervesen kapcsolódott egy gépgyártó technikum létrehozása szintén Törökszentmiklóson. A technikumra az indoklás szerint a mezőgazdaság nagyarányú gépesítése folytán a gépek gyártásához és kezeléséhez értő, jelentős számú technikus képzése miatt volt szüksége a népgazdaságnak. A 10,4 millió Ft-os előzetes keretösszeggel tervezett beruházás egy 12 tantermes, 500 tanuló befogadására alkalmas iskolaépületből és megfelelő nagyságú tanműhelyből állott. Beruházónak a KGM Beruházási Osztályát, generáltervezőnek a Városépítési Tervező Vállalatot tüntették fel. A tanműhely felszerelését belföldi piacról, illetve a meglévő gépgyár használaton kívüli felszereléséből kívánták fedezni.261 2.6.2.Tiszafüred: a semmivé lett kőolaj finomító és a kapcsolódó vegyipar tervezése Törökszentmiklóshoz hasonlóan Tiszafüred is a II. osztályú települések közé nyert besorolást, ennek ellenére a város neve mellett fel-feltűnt egy igen komoly, 190 millió Ft értékű és mintegy 550 fő munkavállalót foglalkoztató nehézipari beruházás elképzelése. Amennyiben a tervbe vett ásványolajfinomító és krakküzem (valamint a mellé tervezett egyéb vegyipari üzemek) megvalósulnak, mindenképpen ez lett volna a legnagyobb nehézipari beruházás a megyében. Az OT két telepítési helyszínt is megvizsgált: az egyik alternatíva Szolnok, a másik pedig Tiszafüred lett volna. Végül mindkét lehetőség előnyeit és hátrányait részletesen átvizsgálva Tiszafüredre esett a választás, ugyanis Szolnokon már nem volt bevonható szabad munkaerő, ennek a beruházásnak pedig elsősorban olyan telephelyre volt szüksége, ahol „más üzemektől szeparálva” is megoldható volt az elhelyezés, ez a HM szempont pedig a megyeszékhely szóba jöhető ipari telephelyén, a cukorgyár és a 260 MNL OL TERI NT TŰK. XXVI- A-l. 36.d. 261 MNL JNSZML XXXV. 39-1-72. ő.e. 86-87. p. Az OT elnökének levele az MDP Szolnok megyei Pártbizottságához. 1952. március 31. Tárgy: Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyártó Technikum beruházási céljának megállapítása. 0039/IX/1952. sz. 102
