Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
következményeként. Túrkeve összesen 12%-nyi ipari népességének több mint fele eljáró volt (7%), a szövetkezeti kisiparban pedig 5% dolgozott (ekkor már a város összes kisiparosa szövetkezetbe tömörült).246 A település fejlesztésének lehetőségét a mezőgazdaság terén látták reálisabbnak. Az itteni iparfejlesztés elmaradását Mezőtúr és Karcag, a „két iparilag jelentősen fejlődő település” közelségével indokolták (igaz, az I. ötéves tervidőszakban végül ezek a városok sem vitték sokkal többre az iparfejlesztés terén, mint Túrkeve). A helyi jelentőségű ipar fejlesztésénél egy tejfeldolgozó, valamint kender- és lenfeldolgozó üzem stb.(!) létesítését javasolták, ezenkívül még egy 500 vagonos raktár épülhetett volna a tsz-ek számára. Túrkevén tehát a népesség foglalkozás szerinti szerkezetének jelentősebb átalakítására nem került volna sor, ellenben az elszórtan, tanyákon élő 530 családot (mintegy 2700 fő) mindenképpen a városba szerették volna telepíteni. A betelepítettekkel együtt számolva Túrkeve lakosságszámát 5 éves távlatban 15 ezer főre, 20 éves távlatban pedig 18-20 ezer főre becsülték. Hasonlóképpen Mezőtúrhoz, itt is a termelőszövetkezeti város új szocialista arculatának kialakítását tervezték, amelyhez a régi, „excentrikusán fekvő városközpont” helyett újat építettek volna emeletes házakkal: itt kapott volna elhelyezést a lakosság mintegy 10%-a, zömmel ipari dolgozók és „kiszolgáló lakosság A csekély mezőgazdasági ipar telepítésére a vasútvonaltól Ny-ra eső területet látták alkalmasnak, mivel a Berettyón túli területek talajvizesek voltak.247 Hamarosan kiderült azonban, hogy nem csak az iparfejlesztés nem indul meg a városban, hanem még a beígért mezőgazdasági felfutás is halasztást szenved, hiszen még 1952 őszén is hiányzott a város mezőgazdasági fejlesztési terve, noha a megadott program szerint a város mezőgazdasági vonalon fejlődött volna elsősorban. Ennek elkészítését kérte az OVHB a Megyei Tanácstól az 1952. október 27-én kiadott határozatában.248 Túrkeve városa - hasonlóan a másik három Szolnok megyei társához, Karcaghoz, Kisújszálláshoz és Mezőtúrhoz - az országban elsőként, alig két és fél év leforgása alatt elérte a „termelőszövetkezeti város” státuszát, ezzel rövid időre a mezőgazdaság kollektivizálással egybekötött fejlődési modelljének politikai jelképe lett. A valóságban a beígért nagy volumenű fejlesztésekből nem sok minden valósult meg, ráadásul ezektől a városoktól annak ellenére 246 MNL OL TERINT TŰK. XXVI-A-1. 21.d. Túrkeve tervezési programvázlata (az 1951. április 16-18-án megtartott vizsgálat alapján). TERINT Településtervezési Osztály. Ea.: Szentmiklósi László. MNL OL TERINT TŰK. XXVI-A-1. 21.d. Túrkeve fejlesztési javaslata és terület felhasználási javaslat. 248 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. 212.d. Túrkeve új városközpontjának tervezése. 98
