Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)

V. Epilógus

mert 1944 előtt hivatalában állítólag „a kisemberekkel gorombáskodott”.863 A deportálás során kápóként, tábor- vagy blokkparancsnokként szerepet vállalók közül is jó néhányan kerültek a vádlottak padjára.864 Ugyanakkor a zsidóüldözések során együttműködők és feljelentők közül nem egy megmenekült a felelősségre vonástól, mert utóbb „demokratikus gondolkozásnak adta tanújelét” és belépett a kommunista vagy más baloldali pártba.865

Berger Pál fűszerkereskedése az államosítás után Jászberényben, 1960-as évek.

Forrás: Kertész Gyűjtemény

Az 1956-os forradalom újabb kivándorlási hullámot indított el. Az események helyenként antiszemita jelenségekkel jártak, azonban a pogromszerű kitörések elmaradtak, és nem mondható, hogy az antiszemitizmus az események integráns részét képezte volna.866 Az üldöztetésektől való félelem azonban kétségtelenül szerepet játszott a döntésekben.867 Az 1960-as és 70-es

863 MNL JNSZML Szolnok m. III. sz. lg. biz. ir. 4.d.

864 Lásd a szolnoki Zsidó Tanács tagja, Török László igazoló eljárását. MNL JNSZML Szolnok m. III. sz. lg. biz. ir. Magánalkalmazottak ü. 4.d. MNL HBML XXV. 1. Debreceni Nb. ir. 1945-46.

Szabó Ferenc kunhegyesi jegyző ügye. MNL JNSZML Szolnoki Nü. ir. 257/1947.

Az 1956-ban történt antiszemita incidensekről általában lásd: Standeisky 2007, 174-221. PTöbb jászberényi túlélő úgy emlékezett, hogy utcájukban 1956 októberében „Icig, nem mész Ausvicig” falfelirat fogadta őket. K. György visszaemlékezése. Kertész Gyűjtemény.

292