Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)

II. Az integráció kora (1780-1918)

kupolájával a város fölé magasodó impozáns épület első önálló munkáinak egyike volt, előtanulmány a főművének tekinthető szegedi zsinagógához.225 Méreteivel, stílusával, városképi elhelyezésével és előállítási költségeivel is messze kiemelkedett a megye zsinagógái közül.226 227 A kisebbségbe szorult ortodoxok a régi, Csarnok utcai templomot kapták meg, cserébe nem váltak ki a hitközségből, csak külön imaegyesületet alakítottak.

Szolnok új zsinagógája (1899, Baumhorn Lipót) a Tisza-parti korzón.211

Forrás: Magyar Zsidó Levéltár

A zsidók tömegesen alkalmazkodtak a befogadó közeg kulturális mintáihoz és normáihoz (akkuituráció). A zsidóság a többi kisebbséghez képest hamarabb és nagyobb tömegben magyarosodott el. 1910-ben 77 százalékuk vallotta magát magyar anyanyelvűnek. Ezen belül azonban a regionális differenciák óriásiak voltak. A főképp ortodoxok által lakott Kárpátalján 15, * 226

A közép-európai zsinagógaépítészet egyik nagymestere (1860-1932) bécsi főiskolai tanulmányai után Budapesten Lechner Ödön tanítványa, építész-irodájának munkatársa volt. 1894-től önálló, az elkövetkező évtizedekben tervei szerint 25 zsinagógát emeltek a történelmi Magyarországon. Somogyi-Gerle 1980.

226 Varga 1994, 45-51. p., Gazda 1989a, 182-185. p.

Háttérben a katolikus templom tornya. A kerítést a háború után elbontották, darabjai ma a szolnoki Művésztelepen láthatók.

74