Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
II. Az integráció kora (1780-1918)
„fővárosokban”, ahol ilyen mértékű polgári elem beköltözése (az adminisztratív vezető szerep elvesztése, és a mérsékelt iparosodás miatt) elmaradt, a zsidók statisztikai felülreprezentáltsága a szolnoki adatnál is magasabb volt: Karcagon körülbelül hatszoros, Jászberényben nyolcszoros.214 Úgy tűnik, hogy a zsidó „túliskolázást” (Karády Viktor) a zsidó közösségek felekezeti megosztottsága helyi szinten számottevően nem befolyásolta. A Karcagon és környékén élő modernizációpárti, mérsékelt ortodoxok iskoláztatási törekvéseiket tekintve nem maradtak el jászberényi vagy szolnoki társaiktól. A négyosztályú karcagi gimnáziumban 1889/90-ben a zsidók aránya már 35,1% (26 fő) volt. Abszolút számuk dinamikusan növekedett egészen az első világháború végéig. Ekkoriban a helyi zsidó lakossághoz képest az ide járó diákok száma meghaladta Jászberény adatát és kétszeresen múlta felül Szolnokét.215 A különbséghez persze az is hozzájárult, hogy a karcagi zsidóság demográfiai visszaesése, a természetes szaporodás csökkenése csekélyebb volt, ebben viszont szerepet játszott a közösség ortodox jellege. Jászberényben a teljes korszakban (1869-1934) az arány 22,6%, de a későbbi korszak létszámadatainak pontosabb ismeretében (a gimnázium anyakönyvei alapján) a következő tendencia rajzolható fel. 1869-től a zsidó diákok számát tekintve fokozatos növekedés regisztrálható, amely az 1880-90- es években tetőzött, feltehetőleg 30-35% körüli arányszámmal. A század elején számuk fokozatos csökkenésnek indult, az 1910-es években 21,8 %-ot ért el. 1921 után a politikai változások, de elsősorban a zsidó népesség demográfiai mutatóinak negatív változása (elöregedés, radikálisan csökkenő születések már a századfordulótól) miatt 12%, majd az erősödő kirekesztő politikával jellemezhető utolsó korszakban (1932-44) már csak 8% volt a zsidó tanulók aránya.216 A zsidóság felülreprezentáltsága tehát az egész periódusban körülbelül felére esett vissza, azonban ha figyelembe vesszük az iskolaköteles korú zsidó vallású népesség rohamos fogyását, tényleges képviseletük nem csökkent.217 69 Hozzávetőleges becslés. Karcagon a tárgyalt időszakban a zsidók számaránya 4,2 és 3,7, Jászberényben 2,2 és 3,5% között mozgott. 1892/93-ban 42, 1919/20-ban 102 zsidó diák járt a karcagi gimnáziumba, arányszámuk Herskó becslése szerint 25-30% között volt. Herskó 1977, 91. p. Karády 1997b, 132-133. p. Scheftsik adatai a bizonyítványt szerzett teljes diákságra, Karády adatai csak a gimnáziumba felvett helyi születésű diákokra vonatkoznak, de úgy véljük, hogy az arányokat ez a különbség nem bontja meg. A zsidó elemisták aránya az időszak elején jelentősen meghaladta a népességen belüli számarányukat, ez a tendencia a század utolsó évtizedében fordult meg. 1934-re a Jász- Nagykun-Szolnok megyei zsidó kisiskolások arányszáma az össznépességen belüli arány egyharmadát sem tette ki. (0,6%, 319 fő)
