Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)

II. Az integráció kora (1780-1918)

években létrehozott gazdasági egyesületek.183 A birtokszerzők közül sokan megtelepedtek, megyeszerte tucatnyi kúriát és kastélyt emeltek. Az Északkelet- Magyarországon élő tradicionális falusi közösségekben nem volt jelentéktelen a földet közvetlenül megművelő zsidó kisbérlők, mezőgazdasági munkások aránya. Ilyen település Szolnok vidékén kevés volt, a legismertebb példa Tiszabő.

Csere- és kölcsönügyleteiknek köszönhetően a bérlők és kocsmárosok kedvező helyzetben voltak a földbérletek és birtokok megszerzésében. Az általuk forgalmazott italokat (jellemzően pálinkát) és iparcikkeket a gazdákkal gabonáért vagy egyéb terményért cserélték el. Gyakorlattá vált, hogy készleteket halmoztak fel, és hiány vagy pénzromlás esetén ebből húztak hasznot. A kölcsönnel, hitelbe történő árusítást ismételt központi rendelkezések tiltották, de megszüntetni sohasem tudták. A kocsmárosok jellemzően a gazdák szántóit szerezték meg, amelyet bérletben gyakran a volt tulajdonos művelt meg. A zsidóság „térfoglalása” a hagyományos elitek terrénumának tekintett szférában különösen érzékenyen érintette a változásokat aggodalommal fogadó nemesi középrétegeket.

Jász Hírlap, 1938. október 8.

A Szolnok megyei gazdasági és lovas egylet Törökszentmiklóson 1857-ben, a Heves- Jászsági gazdasági egylet Gyöngyösön 1858-ban alakult. A korszerű földművelés és állattenyésztés elősegítése mellett társadalmi eseményeket (lóverseny, agarászat, gazdasági kiállítás) is rendeztek. Albert 1868, 368-69. p.