Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
II. Az integráció kora (1780-1918)
A jászberényi kereskedések megoszlása alapítási évük szerint, 1868'61 Alapítási év 1840 előtt 18501853 18561858 1860 18621863 1864 után Vállalkozások száma (N=47) 3 6 8 3 6 21 A hatvanas évek gazdasági-politikai fordulatai megnövelték a vállalkozó kedvet, és stabilizálódott a zsidó közösségek helyzete. A cégek többsége 1862 után alakult. A régi nagy görög vállalkozások mellett csak elvétve indultak újak. Arányuk és jelentőségük is fokozatosan csökkent, miközben zsidó konkurenseik előretörtek. Berényben a görög kereskedők közül csak hárman maradtak talpon, és az 1840 után alakult cégek közül már csak egy volt görög. Ugyanakkor új fejleményként megjelentek a helyi magyar famíliák által alapított kereskedések. Az elsők közé tartozott a jászberényi Hegedűs és Muhoray fűszerkereskedő cég (1854). 1868-ban minden ötödik jászkunsági kereskedő volt nem zsidó (82). Közülük csak 25 volt görög származású, a többi (57) magyar. A magyar etnikumúnak tekinthető (valójában gyakran szláv vagy német eredetű) kereskedők számaránya a dualista korszakban fokozatosan növekedett. 1910-re a zsidó és nem zsidó származású önálló kereskedő réteg létszáma fokozatosan kiegyenlítődött. A két világháború között az arány a nem zsidó vállalkozói elem felé mozdult el. Voltaképpen tehát a kereskedők számbeli arányait tekintve a kiegyezés után erőteljes magyar „térfoglalásról” beszélhetünk. Ez természetesen összefüggött azzal, hogy a hagyományos kereskedelem jelentősége a zsidó társadalmon belül visszaszorult. Az 1860-as évektől számos új tőkehasználati forma és foglalkozás nyílt meg előttük. A későbbiekben is jellemző maradt, hogy a nagyobb befektetést, kockázatot és szakértelmet igénylő ágazatokban, új eljárások, termékek meghonosításában a zsidó cégek jártak az élen. Mivel az új zsidó generációk jó része értelmiségi pályák felé törekedett, vagy elköltözött a szolid karrierlehetőségeket kínáló régióból, a tanoncok és segédek többsége (növekvő arányban) mindvégig nem zsidó volt. Ezzel a zsidó kereskedő cégek döntő szerepet játszottak a helyi paraszti társadalom polgárosodásában, foglalkozási struktúrájának, mobilitásának formálásában. Más régiókkal összehasonlítva a szakmák szerinti megoszlás még a hatvanas években is fejletlen, differenciálatlan kereskedelemről tanúskodik. 161 53 161 MNL JNSZML Közvetlenül Levéltárba utalt ir, I. 87/1868.
