Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
II. Az integráció kora (1780-1918)
végzett, felsőfokú tanulmányait pozsonyi és frankfurti vallási főiskolákon (jesivákban) majd német és angol egyetemeken végezte.155 Karrierje megtestesítette a nagykunsági mérsékelt, haladó szellemű ortodoxia törekvéseit: az erőteljes integrációs és modernizációs igényt a zsidó identitás és kultúra megőrzése mellett. A vármegye keleti része a történelmi Magyarország északkeleti részén szinte egyeduralkodó keleti ortodoxia legtávolabbi alföldi nyúlványa volt, Karcag szellemi központtal. Ezen a vidéken azonban erőteljes nyugati hatás érvényesült, ezért az ortodoxia mérsékelt, modernizált formája alakult ki, amely szociokulturális mutatóit tekintve közelebb állt az alföldi neológiához, mint szabolcsi, szatmári vagy kárpátaljai „hittestvéreihez”. A vallási szabályokat szigorúan betartó réteg kisebbségbe szorult. II. 3. A jogegyenlőség kora 1867-1918 A zsidóság sajátos társadalmi összetétele és foglalkozási struktúrája miatt a kibontakozó tőkés viszonyokhoz általában gyorsabban alkalmazkodott, mint a többségi társadalom. A zsidóság társadalmilag mobil csoportjai nagy számban áramlottak a kereskedelmi és pénzügyi szektorba, valamint a független értelmiségi pályákra. A 19. század végére ezekben a jövedelmező szakmákban a népesség öt százalékát kitevő zsidók számarányukat sokszorosan (esetenként több mint tízszeresen) meghaladó pozíciókat szereztek.156 A vállalkozó zsidó polgárság mindenütt a modernizáció motorja volt. Ez Jász- Nagykun-Szolnok megyében sem alakult másképp, annak ellenére, hogy a zsidóság lakosságon belüli arányszáma az országos átlagnál jóval kisebb volt. Nehéz volna túlbecsülni a zsidó polgárok szerepét a magyar polgárosodásban, az ország kulturális és civilizációs arculatának (életmód, építészet, művészetek, tudományok, stb.) formálásában. Ezt a jelenséget regionális példáink is illusztrálják, de egyúttal sajátos helyi mintázatok is felfedezhetők. Az alábbiakban ezt a folyamatot szemléltetjük a gazdasági szerepvállalás és a társadalmi integráció elemzésével. II. 3. 1. Gazdasági integráció Kereskedelem és hitelélet A zsidó származású vállalkozók jelentős szerepet játszottak a tiszai szállításban és hajózásban, majd az 1850-es években az első só- és fakereskedelmi társulatok (Krausz Dávid és fiai Fakereskedelmi Rt., 1845) megalakításában. Befektetőként és szakemberként is jelen voltak a megye 155 Herskó 1977, 127. p. 156 Katus 1992, 102. p. 51
