Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
V. Epilógus
gyógyszertár) visszaadásáért, kártérítésért.849 A helyzetet természetesen súlyosbította az általános nyomor, hiszen sokan az elfoglalt zsidó lakásokból nem is tudtak volna hová menni, illetve valóban szükségük volt a kiutalt, ellopott bútorokra, ruhaneműkre. Az infláció, áruhiány és feketepiac jelenségeire a bejáratott sztereotípiák mentén az antiszemita magyarázatok kínáltak leegyszerűsített választ. Az anyagi természetű viszályok és politikai konfliktusok (és talán a kollektív bűntudat) tradicionális antijudaista előítéleteken alapuló irracionális félelmeket hoztak felszínre. A 20. század közepén az 1880-as évek után ismét széles körben újjáéledt a középkori eredetű vérvád.850 A három halálos áldozattal járó kunmadarasi pogrom csak a jéghegy csúcsa volt.851 A debreceni népbíróság 1946-ban 14 olyan ügyet tárgyalt, ahol különböző tiszántúli települések lakói a zsidókat vádolták keresztény gyermekek rituális meggyilkolásával, megmérgezésével és kannibalizmussal. 1947-ben újabb öt ilyen perre került sor.852 A politikai atmoszférát jellemzi, hogy Kunmadarason a pogrom után a pártok vezetői közös közleményt adtak ki, amelyben felszólították a zsidókat a községből való távozásra, ezzel őket tették felelőssé a tragédiáért. A hazatérő zsidó szakemberek fontos szerepet játszottak az egészségügy és a közellátás újjászervezésében. A szolnoki dr. Elek István kivételezettként megmenekült a deportálástól, de származása miatt kollégái nyomására eltiltották a nem zsidók gyógyításától. Velük ellentétben Elek a front megérkezésekor is a városban maradt és (akárcsak 1918-19-ben) egyedül, személyes biztonságával sem törődve látta el az orvosi teendőket. A zsidók részt vettek az önkormányzatok, a pártok, a közigazgatás és a rendvédelem újjáalakításában. A Szolnokon újjáalakult törvényhatósági bizottság 94 tagjából öten voltak zsidó származásúak.853 Nem meglepő, hogy a közéleti aktivitást tanúsító zsidók szinte kizárólag a baloldalhoz (Szociáldemokrata Párt, Polgári Demokrata Párt, Kommunista Párt) csatlakoztak, hiszen ezek a mozgalmak jelentették számukra annak garanciáját, hogy az 1945 előtti rendszer nem térhet vissza. Sok zsidó Magánszemélyek kérelmei. MNL JNSZML alisp. ir. 16556/1945, 16582/1945, 16457/1945. 850 Pelle 1996. 851 Jelentés a kunmadarasi pogromról. MZSL XXXIII-5-b. 4. d. Lásd még: USC SHOAH Judit M. visszaemlékezése, valamint Kőbányai 1990, Pelle 1990. A háború utáni pogromokról általában: Standeisky 2007, 131-173. p. 852 MNL HBML XXV. 1. Debreceni Nb. ir. 1946-47, 20-26. és 27-39. d. 853 MNL JNSZML alisp. ir. 14333/1945. 289
