Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
V. Epilógus
A zsidó közösségek és magánszemélyek vagyontárgyait az állam, a megszálló hadseregek és a lakosság nagyrészt elrabolták, üzleteiket kiürítették, lakásaikat elfoglalták. Az újonnan alakult zsidó szövetségek és hitközségek első feladatai közé tartozott, hogy kezdeményezték a javak visszaadását. 843 Ezt a közigazgatás az új kormány zsidóüldözéseket elítélő törvényeinek és rendeletéinek szellemében elméletben támogatta, a gyakorlatban azonban a folyamat súlyos nehézségekkel és konfliktusokkal járt.844 Szerepet játszottak ebben adminisztratív és jogi nehézségek, például az a tény, hogy a zsidóktól elvett pénz és értékek a községi pénztárakban közös letétként szerepeltek, ezért nem adhatták ki őket magánszemélyeknek. Néhány hónapos késedelem után pedig az eljárás az infláció miatt okafogyottá vált.845 Gyakorlati akadályok is szerepet játszottak, elsősorban a szovjet csapatok tevékenysége, akik a „hivatalos” rekvirálások és spontán zabrálás során nem voltak tekintettel a tulajdonosok személyére. A keleti fronton a szovjetek nem tettek különbséget az ellenük harcoló magyar katonák és a munkaszolgálatosok között.846 A zsidók is tízezrével kerültek hadifogságba és hosszú évek után kerültek csak haza a táborokból. Hasonlóképpen, az 1944-45-ös megszállás során elkövetett szovjet háborús bűnök és önkényeskedések a zsidókat is sújtották. Megmaradt áruikat és holmijaikat elhurcolták, lakásaikat megszállták a katonai alakulatok. Természetesen a zsidó lányok és asszonyok sem voltak biztonságban a nőket korra és egészségi állapotra való tekintet nélkül, tömegesen megerőszakoló katonák támadásaitól.847 A zsidó szervezeteknek ismételten kellett kérvényezniük, hogy a szovjet erők „a zsidókat ne tekintsék elmenekült fasisztáknak, hanem ellenkezőleg, a zsidókban a fasiszta rendszer leginkább sújtott áldozatait lássák. ”848 Az egyik legsúlyosabb konfliktus-forrást a polgári lakosság birtokába került javak jelentették. Sokan vonakodtak visszaszolgáltatni az elrabolt vagy „törvényes” úton megszerzett (hatóságilag kiutalt) vagyontárgyakat, lakásokat, üzleteket. Sok esetben pereskedni kellett az ingatlanok és bérleti jogok (üzlet, 843 MNL JNSZML alisp. ir. 675/1945, 966/1945, 967/1945. A vagyonjogi és restitúciós ügyekről általában lásd: MNL JNSZML EJK ir, 1945-1950, 1-6. d. 845 MNL JNSZML alisp. ir. 16736/1945, 7038/1945. 846 Karsai 2001, 222. p. Kertész Gyűjtemény. Ungváry Krisztián becslése szerint Budapesten a nők legalább tíz százaléka esett nemi erőszak áldozatául. Ungváry 1998 , 275-282. p. 848 A kisújszállási hitközség beadványa. MNL JNSZML alisp. ir. 684/1945. 288
