Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
IV. Népirtás 1944-ben
vezetők biztonságérzetét fokozta, hogy az (egyébként jóindulatú) helyi rendőrség nagy erőkkel őrizte a gettót. Úgy érezték, hogy ez védelmet nyújt a radikális helyiek és a német katonák esetleges inzultusaitól. Utóbbiaktól elsősorban a fiatal lányokat féltették, akiket nappal a faiskolában bújtattak. Azt is pozitívumként értékelték, hogy a rendőrök meggátolták a leventekorú fiatalok behívását, ami pedig végső soron az életben maradás nagyobb esélyét jelenthette.746 IV.7.2. A gettók „társadalma” A zsidóüldözés különböző társadalmi helyzetű és vagyonú, kulturálisan-vallásilag is heterogén embercsoportot egyesített egyetlen kategória alatt. A gettók zárt világában nem voltak ritkák a konfliktusok a szegényebb és gazdagabb, vallásos és szekularizált, egyéb törésvonalak mentén megosztott zsidók között. Ugyanakkor a forrásokban sok példát találunk az áldozatok közötti szolidaritásra, összetartásra és a belső kohézió erősítésével túlélni igyekvő stratégiákra. A vidéken összegyűjtött, majd deportált népességből szinte teljesen hiányoztak a katonaköteles korú férfiak. Nagy többségüket már a gettózás előtt, vagy már a gettókból behívták munkaszolgálatra. A családfők jelentős részének távolléte, olykor végleges elvesztése a zsidó családok többségének alapélményévé vált.747 A férfiak elbocsátása, gazdasági ellehetetlenülése hozzájárult egy sajátos „egyenlősödéshez”. Módosultak a társadalmi nemek közötti viszonyok, szerepek és a munkamegosztás is.748 Mivel a gettókban maradt kiskamasz fiúk és 50 feletti férfiak közül csak nagyon kevesen élték túl a szelekciót és a koncentrációs táborokat, a magyar vidéki gettók és gyűjtőtáborok tapasztalata dominánsan „női narratívává” vált.749 A nők a tétlenségre kárhoztatott férfiakhoz képest hagyományos szerepeik alapján többet tehettek a közösségért. Számukra a gettók belső rendjének megszervezése, a lakhelyek berendezése, ételkészítés, a gyermekek körüli teendők állandó feladatot, ezzel erkölcsi tartást és támaszt nyújtottak. Megszervezték a gyermekek oktatását, foglalkoztatását, közkonyhákat, alvóhelyeket. Az összezsúfoltságban megszűnt a privát szféra, a családok Lakos Manó orvos vallomása. Barna Gyula rendőrtanácsos pere. BFL Nb. ir. B. 16915/1949. B. Zs. és M. Á. visszaemlékezése. Kertész Gyűjtemény. Hilberg megállapítása szerint a lengyelországi gettók társadalmát hatalmukat vesztett férfiak és támasz nélkül maradt nők alkották. Hilberg 1992, 126-130. p. A holokauszt, mint sajátos női tapasztalat kérdéséről lásd: Ofer - Weitzman 1998, különösen a bevezetőt és a 9, 19-20. fejezeteket. 230