Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
IV. Népirtás 1944-ben
A német megszállás után a zsidó visszaemlékezők többsége tanácstalanságról, zavarodottságról, félelemről számolt be. Néhány öngyilkosság is történt.7" Karcagon, május elején egy rendőri jelentés szerint a „legteljesebb kétségbeesés” jellemezte a zsidóság hangulatát.723 Ugyanakkor akadtak olyanok is, akik a politikai fordulatot ideiglenesnek, a közelgő frontra tekintettel átvészelhetőnek tartották.724 725 * A zsidó középosztály Jász-Nagykun- Szolnok megyében is többnyire engedelmes, törvénytisztelő módon asszisztált a jogsértésekhez. A védelmet nyújtó állam iránti lojalitás évszázados tradíciója, a jogkövető polgári ethosz mellett azért is, mert sokan veszélyérzetük ellenére reménykedtek a háború közeli végében. A magyar zsidók túlnyomó része nem volt tisztában azzal, hogy a megkülönböztető jel elfogadása a halálos ítélettel egyenértékű. Vezetőik is arra figyelmeztették őket, hogy tartsák be a rendelkezést.725 * Még a moszkvai rádió magyar nyelvű adása is, amely partizán ellenállásra buzdított, azt javasolta számukra, hogy „viseljék emelt fővel a sárga csillagot”.126 Nyugat-európai sorstársaikhoz hasonlóan a magyar zsidók túlnyomó többsége is alávetette magát a rendelkezésnek. A szolnoki Varga Béla szerint „...volt, aki megalázva, lehajtott fejjel osont a falak mellett, mások azonban önérzetesen, sértett büszkeséggel hordták a foltot. A megkeresztelkedettek, a szentmisék buzgó látogatói pedig tanácstalanul, csalódással és kétségbeeséssel... ”727 728 A többség a védekezés és tiltakozás legális, jogi-adminisztratív útját vélte járhatónak. Ennek egyéni módjai az állampolgársági és illetőségi bizonyítványok, mentesítési iratok beszerzése, kikeresztelkedés, bevett közösségi formája pedig a hatóságokhoz írott petíció volt. Sokan igyekeztek igénybe venni bejáratott felső kapcsolataikat és kedvezményekért kilincseltek, szerény eredménnyel. Elterjedt, hogy a fizikai munkát végző zsidókat nem szállítják el, ezért egyes gettókból tömegesen jelentkeztek munkásigazolványokért.72x Ezek mellett illegális eljárásokhoz is sokan Karcagon a megszállás éjjelén egy házaspár öngyilkos lett. Jászberényben később egy köztiszteletben álló orvos vetett véget így életének. Herskó 1977, 152. p., Jász Hírlap, 1944. május 20. 3. p. A karcagi rendőrkapitányság jelentése. MOL K 149 BM res. PTI 651.f. Vidéki rendőrkapitányságok jelentései, 1939-1944. USHMMA RG 39011. Reel 4. Egy karcagi túlélő viszonylag optimista reakciókról számolt be családtagjai és ismerősei körében. Gergely 2006. 725 Magyar Zsidók Lapja, 1944. április 6. A Kossuth Rádió kommentárja, 1944. április 1. Benoschofsky-Karsai E. 1958, 90-91. p. 727 Varga 1994, 81. p. 728 Kisújszállás és vidéke, 1944. április 30. 4. p. 226
