Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)

IV. Népirtás 1944-ben

folyamodtak, főként vagyonuk megmentése érdekében. Ritka volt az olyan család, aki valamilyen formában ne próbálta volna meg vagyontárgyai legalább töredékét kivonni az állami rabló-hadjárat hatóköréből. Eladták, zálogba adták, elajándékozták, elrejtették legértékesebb javaikat. Vannak példáink a ki semmizésre adott szélsőséges reakciókra, indulatkitörésekre. Egy

hadirokkant például földbirtokának elkobzásakor „a nemzet becsületét sértő kitételeket használt”™ Mások vagyontárgyaikat, pénzüket semmisítették meg.729 730 A többség azonban fegyelmezetten, szolgálatkészen asszisztált a jogfosztáshoz.731 Az üzletek lezárása után „megrohamozták a zsidó kereskedők a polgármesteri hivatalt, hozták üzleteik kulcsát és kérdezték, hogy mi a teendőjük”. Akadt, aki ügyvédhez fordult tanácsért, „hogy szabad-e leltároznia és hogyan ”.732 A szolnoki zsidó tanács precízen jelentette a polgármesternek, hogy befejeződött a gettóba költözés: „Természetesen kötelességünknek tartjuk [...], [ha] valamely csillag viselésére kötelezett zsidó még nem vétetett be a gettóba, ezt azonnal jelenteni fogjuk”. Egy zsidó özvegyasszony önként jelentkezett a tanácsnál, hogy a „beutaló bizottság még nem kereste fel ”.733

A megszállók csak egyetlen zsidó sajtótermék, a fővárosi Magyar Zsidók Lapja megjelenését engedélyezték, azt viszont kötelező jelleggel. A hetilap a Központi Zsidó Tanács hivatalos közlönyeként működött, a németek Hermann Krumey irányításával szigorúan cenzúrázták.734 A vidéki hitközségek számára (ahol a felekezeti sajtót már 1938-39-ben felszámolták) már korábban is ez volt az egyedüli információforrás. A lap kiadója és szerkesztői kényszerűen teljesítették a parancsokat, és nevüket adták a nyilvánvalóan hazug, manipulativ közleményekhez. A megszállás utáni első szám például biztosította olvasóit, hogy „zsidó volta miatt senkit nem tartóztatnak le, és ha egyes letartóztatások szükségesek, ez más okból történik”.735 Április 6-án a lap több oldalon keresztül közölte a zsidóellenes rendeleteket. Vezércikke az

729 Nemzeti Jövőnk, 1944. május 16. 3. p.

730 M. Á. visszaemlékezése, Kertész Gyűjtemény.

Amiről például ilyen szövegű kérvények tanúskodnak: „Nagyságos polgármester Úr! Tisztelettel bejelentem, hogy a M. Kir. Kereskedelmi és Közlekedésügyi Miniszter Úr 50.500/1944. K.K.M. rendelete értelmében üzletemet lezártam és tisztelettel kérem, hogy a kifüggesztésre szánt táblácskát lepecsételni méltóztassék. [...] Alázatos tisztelettel...” MNL JNSZML Túrkeve pm. ir. 2968/1944.

A debreceni Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara értekezletének jegyzőkönyve, 1944. április 22. MNL HBML IX. 851/b. 654. cs. 1601/1944.

733 MNL JNSZML Szolnok pm. ir. 12.142/1944.

734 MZSL DEGOB 3647. jkv.

735 Magyar Zsidók Lapja, 1944. március 23. 1. p.

227