Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)

IV. Népirtás 1944-ben

körülményeket csak ennek alárendelve vettek figyelembe.676 A hivatalához érkező sorozatos panaszok nyomán az alispánt helyettesítő Áts Ferenc főjegyző rendeletet adott ki, amelyben az „üresen maradt zsidólakások” igénybevételénél első helyre a háború áldozatait, hadiözvegyeket, árvákat és rokkantakat, majd a hadbavonultak családjait helyezte. Ezután következtek az állami tisztviselők és az egyéb igénylők. Utóbbiak között az ellátandó családtagok száma szerint kellett dönteni.677 A kérvényekre adott hivatalos indoklásokban gyakorta szerepelt az is, hogy a bombakárosultak, légi veszély miatt kitelepülök, utóbb a hadműveleti területté vált Észak-Erdélyből és Kárpátaljáról érkezett menekültek számára akarják a lakásokat fenntartani.678

A kérvényezők illetve a kedvezményezettek társadalmi összetételét megvizsgálva az említett irányelvekhez képest összetettebb képet kapunk. Minden jelentősebb társadalmi csoport képviselőit megtaláljuk a szerzők között, egyértelmű azonban a középrétegek fölénye: a beadványok zömét kereskedők, kisiparosok és közalkalmazottak írták. Az utóbbi csoport volt a legnépesebb: köztük kishivatalnokok, tanárok, egyházi személyiségek, a rendvédelmi alakulatok tiszthelyettesei és tisztjei. A tömegjelenség értékelésekor azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a kérvények egy része a korábbi tulajdonossal történt megegyezésen alapult, tehát esetenként takarhatott segítő szándékot is. Erre utalnak a kérvényekhez csatolt támogató nyilatkozatok.679

A kiutalások arányai egyértelműen tükrözik azt a kormányzati szándékot, amely elsősorban a hozzá lojális közalkalmazottakat akarta jutalmazni. Három nagyközség iratanyaga alapján a következő arányok állapíthatók meg. A 92 kiosztható ingatlan egyharmadát (31) a közigazgatásban dolgozók (12) és csendőrök (kizárólag tiszthelyettesek, 6) valamint értelmiségiek, köztük tanárok (4), lelkészek és egyházi alkalmazottak (4), orvosok és gyógyszerészek (5) kapták meg. További 22 lakás jutott a középosztály más tagjainak, köztük a kijelölt nagykereskedőknek, hadiüzemi alkalmazottaknak, állami vállalatok és volt zsidó cégek beosztottjainak és leventeoktatóknak. A lakások kevesebb, mint felét (39) kapták csak a katonacsaládok és a szociális körülményeik miatt rászorulók. A háborús

Lásd a Tiszai felső járás főszolgabírójának május 25-én kiadott rendeletét. MNL JNSZML Dévaványa k. ir. 5390/1944.

24.285/1944. sz. alispáni körrendelet. 1944. augusztus 1. MNL JNSZML Kunszentmárton k. ir. 3939/1944.

Ezen belül is elsősorban katonák és tisztviselők részére. A Tiszai alsó járás főszolgabírójának utasítása. MNL JNSZML Kunszentmárton ki. ir. 3265/1944.

679 MNL JNSZML Szolnok pm. ir. 12.020 és 12.064/1944.

216