Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)

IV. Népirtás 1944-ben

áldozatvállalás honorálása fölébe emelkedett a karitatív szempontoknak: 22 lakást kaptak különböző szociális hátterű frontharcosok, 17-et bombakárosultak és más rászorulók.680

A társadalom hierarchikus struktúrái hatással voltak a zsidó ingatlanok kezelésére. A döntéshozók ügyeltek rá, hogy mindenki szociális helyzetének megfelelő helyre költözzön, tehát előfordult, hogy miközben két bombakárosult családot zsúfoltak össze egy „volt zsidó fajú egyén” (sic!) kétszobás lakásában, a helyi elithez tartozó kérelmező négyszobás házat foglalhatott el.681 Egy református lelkész kérvényét azért utasította el a kisújszállási polgármesteri hivatal, mert a papok nem tekinthetők közalkalmazottnak, másrészt pedig jelenleg nincsen a lelkész „társadalmi állásának megfelelő színvonalú” lakás.682 A vármegyei elit egyes tagjai szintén nem hagyták ki a lehetőséget, hogy életkörülményeiken javítsanak. Komfortos törökszentmiklósi zsidó lakásba költözhetett Urbán Gáspár főispán titkára, Mohay Márton.683 A döntéshozók személyes ismerősei is jó eséllyel pályázhattak.684 A bérleti díjakat az 1939-es, „békebeli” árak szerint határozták meg.

A megszüntetett cégek helyiségeinek és berendezéseinek kiutalásakor a fogyasztási- és hitelszövetkezetek, gazdasági felügyelők és a Légoltalmi Liga szerepeltek az elsődleges kedvezményezettek között. Hivatalos közlemények tudatták a lakossággal, hogy zsidó üzlet és áru iránti kérelmet csak a vagyonok számbavétele után érdemes beadni és vállalatvezetőt is csak a honvédelmi vagy közellátási szempontból jelentős üzletekhez rendelnek ki. Ennek ellenére sok ilyen kérvény íródott május és június folyamán. Többnyire már működő kereskedések tulajdonosai pályáztak jobb helyen lévő és nagyobb üzlethelyiségekre, jóval csekélyebb volt az új vállalkozást tervezők száma.

Tehát egyes háború utáni magyarázatokkal ellentétben korántsem a „nyilasok és lumpenelemek” alkották az élcsapatot a zsidó vagyonért tülekedők tömegében. Az értékesebb lakásokat és vagyontárgyakat jelentős részben nem a hajléktalanná vált, vagy nyomorgó rétegek, hanem a nagyobb önérvényesítési képességgel bíró középrétegek - köztük orvosok, tisztviselők, tanárok és papok - kérvényezték és kapták meg, tudatos kormányzati klientúra-építés részeként. Persze, akadtak kivételek is. Az egyik legnagyobb Szolnok megyei

MNL JNSZML Dévaványa k. ir. 28-30. d., Kunhegyes k. ir. 153-154. d., Kunszentmárton k. ir. 349-350. d.

681 MNL JNSZML Kunhegyes k. ir. 5055, 6354 és 6355/1944.

682 MNL JNSZML Kisújszállás pm. ir. kk. 4566/1944.

683 MNL JNSZML Szolnoki Nü. ir. 292/1947. (dr. Szarka Gyula főszolgabíró vizsgálati anyaga)

684 MNL JNSZML Kunszentmárton k. ir. 3359/1944.

217