Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)

IV. Népirtás 1944-ben

Nagy mennyiségű nélkülözhetetlen technológia (gépek, műszerek) és árukészlet került ki a gazdaság vérkeringéséből. A tömeggyilkosságért materiális értelemben is igen drága árat kellett fizetni.671

IV. 6. 2. Kérvényezők és fosztogatók

A „kívülállók” jelentős csoportja anyagi vagy egyéb haszon mentén viszonyult a folyamathoz. A zsidók eltávolítását célul kitűző kormánypolitika a „kisemberek” érdekeire hivatkozva tömegeket tett érdekeltté a kampányban és a zsákmányból ígért részesedéssel igyekezett támogatottságát növelni. A lakáshiány a korabeli Magyarország egyik legsúlyosabb szociális problémája volt, ezért nem meglepő, hogy országszerte tízezrek adtak be ingatlan-kiutalási kérelmeket.672 A zsidóság vagyonáért megindult hajszát ugyanakkor csak részben magyarázza a lakosság súlyos gazdasági helyzete és a bombázások következtében fokozódó lakásínség. A kérvényezők közül sokan jó lakásviszonyaikat szerették volna még jobbra váltani, ezért minden alap nélkül, esetleg a hatóságokat megtévesztve adtak be kérvényt.673 A kérvényezők rossz lakáskörülményeikre, társadalmi státuszukra, hadi és más érdemeikre hivatkoztak. Akár meggyőződésből, akár opportunizmusból, de többnyire szerepelt a kérvényekben az antiszemita érvelés.

A megüresedett zsidó lakások és üzletek hasznosításakor első helyen a közintézmények, önkormányzatok és a véderő igényeit vették figyelembe, ezután következtek csak a magánszemélyek. Jász-Nagykun-Szolnok megye kisebb településein a lakásokért indított roham viszonylag szerényebb arányú volt, mint a nagyvárosokban, ahol jóval nagyobb volt a „zsákmány” és a bombakárosultak száma. Jászberényben a sajtó külön hangsúlyozta, hogy „csupán” kétszer annyian (300) voltak a kérvényezők, mint a lakások száma (152). Dévaványán a „túljelentkezés” háromszoros volt.674 Szolnokon ez az arány bizonyára jóval nagyobb lehetett, különösen a június 2-ai légitámadás után, amely több mint ötszáz házat döntött romba vagy rongált meg.675

A polgármesteri és főszolgabírói hivatalok elsősorban a háborús érdemeket szerzett személyek és családtagjaik igényeit teljesítették, szociális

671 A kérdés részletesebb elemzését lásd: Csősz 2002b.

Szinte minden megyei levéltárban nagy számban maradtak fenn ilyen kérvények. A továbbiakra lásd: MNL JNSZML Jászberény pm ir. 672-676. d., Szolnok pm ir. 502- 506. d.

Nagyváradon több helyi hivatalnok ellen indult eljárás, mert hamis adatok bemondásával igényeltek lakást. Nagyvárad, 1944. június 15. 2. p.

Jász Hírlap, 1944. július 29. 1. p., MNL JNSZML Dévaványa k. ir. 28-30. d.

675 MNL OL K150 3566/IV/30/1944.

215