Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
IV. Népirtás 1944-ben
vetettek véget önkezükkel életüknek, jórészt méreggel. Egy fiatalasszony sokkot kapott az átélt trauma következtében és megpróbált kiszaladni a táborból. Az üldöző rendőrök elfogták, puskatussal összeverték, majd az egyik SS-őr agyonlőtte.545 Összesen 29 áldozatról tudunk.546 A „puhatoló” csendőrök és rendőr segítőik két alkalommal is szökött budapesti munkaszolgálatosokat fogtak el a tábor közelében, akik feltehetőleg ismerősök, rokonok üzeneteit, leveleit igyekeztek közvetíteni.547 Nekik kikötést és huszonöt botütést kellett elszenvedniük, végül a táborlakókkal együtt kerültek a vagonokba. A vonatokon és állomásokon elfogott, hamis igazolvánnyal menekülni igyekvő zsidókat szintén deportálták.548 Olykor áldozatul estek szabályos eltávozáson lévő, engedéllyel utazó munkaszolgálatosok is.549 A rendvédelem parancsot kapott, hogy a zsidók elszállítása után tartson razziákat az esetleges bujkálok elfogására. Az eredeti tervektől eltérően a IV. deponálási zóna gyűjtő táborainak kiürítése csak június 25-én indult meg. A következő négy napban több mint negyvenezer embert deportáltak 15 szerelvénnyel a térség hét vagonírozási központjából. A vonatok közül tíz végcélja Auschwitz II. (Birkenau) volt.550 A megsemmisítő táborban az érkezők háromnegyedét munkaképtelennek nyilvánították és néhány órán belül gázkamrákban megölték. A zóna zsidóságának sorsa szempontjából alapvető fontossága volt annak a megegyezésnek, amelyet cionisták kötöttek a nácikkal. A kolozsvári jogász és újságíró, Kasztner Rezső és társai (a Budapesti Segélyező és Mentőbizottság) az emberéletekért folytatott alkudozás eredményeként egy közel 1700 fős csoportot hatalmas anyagi áldozatok árán a semleges Svájcba Horváth Ernő rendőr főhadnagy pere. MNL JNSZML Szolnoki Nb. 58/1946. A felekezeti sajtóban a háború után megjelent adat. (Új Élet, 1946. március 21.) A szolnoki hitközség listája 19 embert említ név szerint. Lásd: Szabó Ferenc polgármester és társai pere. BFL Nb. XVII/1016/1948. Számos gettóból és táborból sikerült ilyen módon jelentéseket eljuttatni a fővárosi zsidó szervezetekhez, a szolnoki gettóból például három ízben is. Lásd: MZSL XX-A D 5/1. A Központi Zsidó Tanács iratai (Publikálva: Frojimovics - Molnár 2002, 50-165. p.) Nemzeti Jövőnk 1944. június 30. 3. p. Egy ilyen esetről, cionista fiatalok letartóztatásáról közöl visszaemlékezést Ronén 1998, 118. p. 549 DEGOB 1195. jkv. A szegedi csendőrkerület területéről 6 (Szeged 3, Kecskemét 2, Bácsalmás 1), a debreceniből 9 (Debrecen 5, Szolnok 2, Békéscsaba 1, valamint a zónán kívül fekvő Nagyvárad 1) vonat indult, összesen 40.505 fővel. Ferenczy-jelentés, 1944. június 12. Karsai - Molnár 1994, 518. p. 186