Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
III. A kirekesztés évei (1918-1944)
alakulását. A sajtó volt az egyik legfőbb közvélemény-formáló erő, másrészt pedig az a fórum, ahol a helyi politikai és szellemi elit, köztük hivatalnokok, tanárok és egyházi személyiségek véleményüket leginkább kifejthették. A Jász Hírlap egyidős volt az ellenforradalmi rendszerrel, első száma 1919-ben látott napvilágot. Politikailag a kormánypárt (Egységes Párt, Nemzeti Egység Pártja, Magyar Élet Pártja) szócsövének volt tekinthető. Ebből következett, hogy a zsidókérdésre vonatkozólag is a kormány hivatalos irányvonalát követte. Többnyire a felülről érkező politikai üzenetet tolmácsolták, önálló nézetek kifejtésére ritkán volt példa. Jelentős különbség viszont, hogy a zsidókérdéssel foglalkozó cikkek mennyisége és terjedelme kisebb és hangvételük is valamelyest mérsékeltebb volt, mint Budapest vagy Szolnok hasonló politikai orientációjú lapjaiban.402 A „zsidó” szó előfordulása igen ritka, a Hírlap szerzői ehelyett inkább az olyasfajta „eufemizmusokat” részesítették előnyben, mint „szabadkőműves”, „marxista”, vagy az „e föld leikével kevés közösséget érző gazdasági tényezők.” A zsidótörvények parlamenti vitáját kommentáló írások többnyire a kormánypárti szónokok által hangoztatott érvrendszerrel éltek. A második zsidótörvény vitája során például a felelős szerkesztő, Fazekas Ágoston vezércikkben fejtette ki, hogy a törvényes szabályozás elkerülhetetlen, mert alkotmányos úton akadályozza meg a zsidókérdés által felkorbácsolt szociális indulatok forradalmi kitörését. „Nem lehet megérteni” - írta Fazekas -, hogy egyes politikai pártok, például a kisgazdák, miért nem támogatják a törvényt. Reményének adott hangot, hogy „nemzeti összefogás” fogja elsöpörni azokat, akik akadályai a „megújhodásnak”.403 Emellett, ha kivételesen is, de találhatunk a lapban mérsékelten ellenzéki véleményeket tükröző írásokat. Feltehető, hogy a helyi értelmiség körében nem volt egyedi az - a német befolyás és a fajelmélet veszélyeit hirdető - álláspont, amelynek egy polgári iskolai tanár adott hangot a jászberényi Emerikana katolikus körben: „A nemzet fogalma kulturális jellegű. Mint ilyen föltétlenül elsőbbrendű a faji gondolattal szemben. Egy fajilag egységes nép alkotta meg - de ez a magyarság számára könnyen végzetessé válhat. Népünk beolvasztó nép - ha a faji gondolat államrezonná404 válik, az asszimilációt disszimiláció váltja fel. (...) a szentistváni gondolat élesen 138 A központi lapok közül a Függetlenség és az Esti Újság, a Szolnokon kiadott lapok közül a Szolnok és Vidéke és a Nemzeti Jövőnk korabeli számai jelentették az összehasonlítás alapját. 403 Jász Hírlap, 1939. február 4. 1. p. 404 államérdek
