Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
III. A kirekesztés évei (1918-1944)
elutasítja a faj domináló szerepét, amely megalázó különbségeket tesz népek között... A Jász Hírlap cikkei többnyire politikai, nacionalista típusú antiszemita retorikát alkalmaztak, a zsidókat a vörösterrorral, a Tanácsköztársasággal és a liberalizmussal azonosítva. Emellett a teológiai jellegű, moralizáló kitételek is gyakoriak. Antal István például előszeretettel használt ilyen fordulatokat nagy keresztény ünnepeken elmondott beszédeiben. Az eucharisztikus búcsún az áttérési mozgalomra utalva így szólt az egybegyűltekhez: „A liberalizmus, mely ma, úgy látszik, nap nap után fel akarja venni a keresztség szentségét, még néhány évtizeddel ezelőtt irtó hadjáratot vívott minden ellen ami katolikus. [...] ma pedig a katolikus egyház szent palástja mögé bújva akarja megmenteni eszmei és politikai birtokállományát”,406 * A teológiai jellegű zsidóellenes érvelést mindig politikai kontextusban használták: a sajtóban megjelent szentbeszédek nem, vagy csak áttételesen utaltak a zsidókérdésre. A gazdasági jellegű antiszemita érvelés is gyakori volt. A cikkekben a magyar nép elnyomóiként említették a zsidóságot, akik fegyverként használják a pénzt „mohó gazdasági expanziójuk” során: „... A kommunizmus szekerére felülve az aranyborjút körültáncolták, [...] a hithű keresztény népeket is igavonó sorsba akarták juttatni, de keresztény morállal akarom elvonni a pénzt, éltető erejüket, ügyes gazdasági politikával”,M)1 A szélsőjobboldali sajtóra jellemző, durván rasszista hangnem azonban távol állt a Jász Hírlap szerzőitől. Az egyre erősödő nemzetiszocialista, nyilas pártokat politikai ellenfélnek tekintették, elsősorban antiklerikális és németbarát eszméik miatt, ennek a sajtóban is hangot adtak.* 406 * 408 A kormánypárt biztos bázisát jelentő vármegyei közigazgatás nagy szigorral, a rendvédelmi ellenőrzés fokozásával és sajtópropagandával lépett fel az előretörő szélsőjobboldal radikális törekvései és akciói ellen. Ebben azonban nem a zsidóság iránti aggodalom, sokkal inkább a kormánypárt hatalmi pozícióinak védelme vezette őket. Ugyanakkor a kormánypárt helyi hívei nem haboztak az antiszemitizmust szükség esetén politikai aduként felhasználni és céljaik érdekében gesztusokat tenni a szélsőjobb felé. Urbán Gáspár főispán, mint a sajtó felügyelője például nem talált kivetnivalót abban, ahogy a kormánypárti lapok 1939-ben a vármegyében egyedüli baloldali ellenzéket jelentő kisgazdák jelöltjét zsidó származásának (valótlan) propagálásával igyekeztek lejáratni. 139 Jász Hírlap, 1938. január 23. 4. p. 406 Jász Hírlap, 1938. május 28. 2. p. Jász Hírlap, 1938. február 5. 1. p. Jász Hírlap, 1938. február 5. 1. p.
