Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
III. A kirekesztés évei (1918-1944)
Kadisá), a segélyegyletek és a nőegyletek szolgáltak. Élelemmel és ruházattal segítették a rászoruló családokat, alapítványokat hoztak létre a szegény sorsú fiatalok gimnáziumi, illetve egyetemi (gyakran külföldi) tanulmányainak támogatására. Az országos hatáskörű szervezetek közül a legfontosabbak a MIPI (Magyar Izraeliták Pártfogó Irodája) és az OMZSA (Országos Magyar Zsidó Segítő Akció) voltak. A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei hitközségek mindkét szervezet munkájában nagy aktivitást és áldozatkészséget tanúsítva vettek részt. Az OMZSA elnöki tanácsában négy szolnoki vezető is szerepet kapott.399 Egy 1942-ből származó adat arra enged következtetni, hogy a két szervezet gyűjtőakcióiban különösen élenjártak egyes kisebb megyei hitközségek, például Jászkisér és Jászárokszállás.400 A fizikai munkára történő átképzésre a hitközségek és a cionisták szervezésében már a zsidótörvények előtt is voltak kezdeményezések, a kedvezőtlen foglalkozási összetétel megváltoztatása, illetve a palesztinai kivándorlás előkészítése érdekében.401 A nőegyletek és más társadalmi egyesületek kulturális összejöveteleket, előadásokat szerveztek. Ezeknek egyik célja a jótékony célú adománygyűjtés volt a munkanélküliek, utóbb a munkaszolgálatosok és hozzátartozóik megsegítésére. A háború után alakult új vallásos és kulturális egyesületek (Talmud-Tóra Egylet) feladatuknak a zsidó kulturális hagyományok ápolását és a vallási oktatást tekintették. Ez első jele annak, hogy a közösségeken belül az üldöztetések reakciójaként disszimilációs tendenciák is megindultak. III. 3. 2. Zsidótörvények és közélet A belpolitikai átalakulással összhangban 1938-tól kezdve a vármegyei közéletben erőteljes radikalizálódás ment végbe. A szinte egyhangúan kormánypártivá vált helyi sajtóban közölt politikai beszédekben és vezércikkekben megjelentek és egyre gyakoribbá váltak az antiszemita szólamok. Az alábbiakban terjedelmi okokból közülük egy lap, a Jászberényben megjelenő Jász Hírlap példáján keresztül mutatom be a „zsidókérdéssel” kapcsolatos értelmiségi álláspontok és a társadalmi légkör 137 Dr. Mandel Sándor ügyvéd, a hitközség, egyben a XI. izraelita községkerület elnöke, dr. Csató Dávid alelnök és dr. Török Lajos iskolaszéki elnök (mindketten jogászok), valamint a nőegylet elnöke, dr. Halász Sándomé. Török helyére utóbb Kálmán Elek tanár került. MZSL I. 5/5., OMZSA-Évkönyv 5704 (1943-1944). Bp., OMZSA, é.n. 232-236. p. 400 Összesítés az OMZSA április havi adományairól. Lásd: MZSL, I. 5/5. 401 Az Földművelésügyi Minisztérium 1939 júniusában a MIPI által szervezett mezőgazdasági átképzést hivatalosan 14 zsidó gazdaságban, 264 fő részére engedélyezte. lász-Nagykun-Szolnok megyében például a szászbereki Kohner és a tiszasülyi Breuer birtokon működött cionista mezőgazdasági tábor. MNL HBML, Bihar alisp. ir. 5666/1939.
