Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
III. A kirekesztés évei (1918-1944)
(10—11 .§). Újra bevezették a numerus clausust a felsőoktatási intézményekben (7. §). 1939 őszén ezt kiterjesztették a középfokú oktatásra is.378 Az utóbbi regulációknak a helyi zsidóság alacsony számaránya miatt kisebb jelentősége volt, hiszen a helyi gimnáziumok tanulóinak ekkor már csak kevéssel több, mint 6%-a volt zsidó vallású. Természetesen így is nem egy túlélő emlékezett úgy erre a döntésre, mint gyermekkora keserű emlékére. Közvetlenül csekélyebb hatása volt a helyi zsidókra a médiára vonatkozó paragrafusoknak: néhány újságíró és szerkesztő (Szolnokon és Karcagon) elvesztette állását. Hosszabb távú hatásai miatt nagyobb jelentősége volt a sajtóban az Imrédy-kormány által 1938 júniusában elindított politikai tisztogatásnak.379 Augusztusban, tehát még jóval a második zsidótörvény beterjesztése előtt a sajtókamarában a zsidók számára engedélyezett kvótát 6%- ra módosították.380 A kamara a miniszterelnöki sajtóosztály új vezetője, Kolosváry-Borcsa Mihály fajvédő újságíró irányítása alá került. A „törvényes” alapok megteremtése után tömegesen tiltották be a politikailag nem kívánatos polgári és baloldali lapokat. Összesen több mint 400 sajtóterméket, a lapok közel egyharmadát hallgattatták el. A politikai célok mellett a lépéseknek anyagi motivációja is volt, hiszen a jobboldali sajtó hatalmas olvasótáborral bíró konkurenciáját szüntették meg. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében ezzel megszűnt a sajtó addigi pluralitása. A zsidó hitközségi lapot (Hitélet), a polgári, konzervatív-liberális újságokat (Szolnoki Újság, Karcagi Napló, Karcagi Hírlap), valamint további nyolc lapot megszüntettek, vagy „megbízható” új kézbe adtak.381 Ennek a változásnak nagy jelentősége volt az antiszemita közhangulat gerjesztésében. A parlamenti és önkormányzati választójogot csak a második, illetve harmadik generáció óta az országban élő zsidók számára engedélyezték (4.§). A törvény indokolása nagyrészt a liberális korszakban történt elözönlés mítoszára épült, ezért is jelölte meg határvonalként az emancipációt. Ez a gyakorlatban illetőségi bizonyítványok beszerzését jelentette, akár száz évre visszamenőleg, amely sokak számára jelentett problémát, különösen azoknak, 130 378 Karády 1997b, 244. p. 379 Az új sajtótörvény a sajtótermékek megjelenését kormányfői engedélyhez kötötte. 1938. évi XVIII. törvénycikk az állami rend megóvása végett szükséges sajtórendészeti rendelkezésekről. 380 Az 6070/1938. M. E. sz. rendelet, 1938. augusztus 28. Szolnokon már léteztek jobboldali lapok, Karcagon azonban teljes váltás történt: a két liberális lap helyét az Imrédy-párthoz kötődő Nagykunsági Lapok (1938), majd a kormánypárti Nagykunság (1941) vette át. A teljes listát lásd: MNL JNSZML alispáni ir. 659/1939.
