Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)

III. A kirekesztés évei (1918-1944)

akik az elcsatolt területekről származtak. Emiatt a zsidók jelentős része elveszítette aktív és passzív választójogát.382

A kormány mindemellett előkészületeket tett a zsidó lakosság fokozatos kivándoroltatására a kérdés nemzetközi megoldásának keretében. Az akció előkészítését szolgálták az 1939. évi IV. te. 3. és a 22.§ rendelkezései.383 A magyar állampolgárság szerzésének tilalma mellett engedélyezték a honosítások visszavonását olyan személy esetén akit „életviszonyai nem utalnak arra, hogy az ország területén maradjon Ez a megfogalmazás tág lehetőséget biztosított a hatóságok számára a menekültek és más „alkalmatlan idegenek” kiutasítására. Ez a folyamat 1941 nyarán több mint húszezer külhonosnak minősített zsidó deportálásában csúcsosodott ki. A Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság (KEOKH) és Kárpátalja kormányzói biztosa által kezdeményezett akció elsősorban a kárpátaljai közösségeket sújtotta.384 Az áldozatokat a magyar hatóságok a megszállt szovjet területre deportálták, ahol az SS mobil kivégző különítményei (,Einsatzgruppe Cj ukrán milicisták közreműködésével Kamenyec-Podolszkijnál augusztus utolsó napjaiban többségüket megölték.385 A trianoni Magyarországon is nem egy közigazgatási tisztviselő ragadta meg az alkalmat, hogy a központi utasításokat túlteljesítve megszabaduljon a számára nem kívánatos állampolgároktól. Ezzel szemben Jász-Nagykun-Szolnok megyében a főszolgabírói hivatalok és a csendőrség nem indítottak hajszát a zsidók állampolgárságának felülvizsgálatára, bár tudunk arról, hogy a kisebb településeken egyeseket zaklattak a hatóságok.386

A helyi közigazgatás 1939 és 1942 közötti anyagában számos ügy dokumentálja a zsidóság (különösen az alsó középosztály) általános elszegényedését. A kiskereskedelmi korlátozások eredményeként például legalább tizennégy jászberényi zsidó család vállalkozása ment tönkre.387 *

131

382 Karsai 2004, 1298. p.

Ez ügyben tárgyalásokat folytattak a magyar zsidóság vezetőivel, de a terv kivitelezését a háború kitörése megakadályozta. Stem Samu emlékiratai, közli Katzburg 2002, 272-283. P384 A KEOKH vezetője, Siménfalvy Sándor rendeletéi az ország területén tartózkodó „alkalmatlan idegenek” országos összeírásáról. 1941. július 12. és 19. 192/1 és 192/2 rés. 1941 VII. b. BM. sz. Közli: Szirtes 1996, 12-14. p. Az 1941-es deportálásokról és

historiográfiájáról lásd a legújabb összefoglalást: Frojimovics 2007, 103-146. p.

Einsatzgruppe-jelentések, 66 és 80. sz. 1941. augusztus 28 és szeptember 11. Arad - Krakowski - Spector 1989, 112, 129. p. Lásd még: Browning - Matthäus 2004, 291. p., Hilberg 1985, 811-812. p., Braham 1997, 197-206. p.

A kérdés önéletrajzi alapú irodalmi feldolgozása: Ember Mária: Nagyanyám megjön a déli busszal, (lásd: a fejezet dokumentumait)

MNL JNSZML Jászberény pm. ir. 629-630., 638., 641., 645-646. és 650. doboz.