Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
III. A kirekesztés évei (1918-1944)
rendelkezése szerint „közérdekből” ez esetben is tehetett kivételt, az illetékesek egy alkalommal sem éltek ezzel a jogukkal, még a helyi közigazgatás támogató állásfoglalása nyomán sem.376 A törvény rendelkezései alól elvben kivételt képeztek - több más kategória mellett - a hadi rokkantak, hadiérdemesek és az ellenforradalmi tevékenységért kitüntetett személyek. A helyi források alapján azonban úgy tűnik, hogy a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium az ilyen kérelmek többségét is visszautasította.377 Szőlős gazdäfcnüh szives figyelmükbe ajánlom mi- elAít hordót vásárolnának tekintsék meg az \m. évben tölgyfából készült Bálint Pál borkereskedő alkalmazottaival Jászberényben 1938-ban. A cégtulajdonos (középen, pohárral) 1945-ben a buchenwaldi koncentrációs táborban halt meg, 53 évesen. Forrás: Kertész Gyűjtemény A közélet teljes „zsidótlanításának” jegyében fokozatosan el kellett bocsátani a zsidó származású állami alkalmazottakat (5.§) valamint a kulturális életben és a médiában (sajtó, színház, mozi) vezető szerepet betöltő zsidókat 376 MNL JNSZML Jászberény pm. ir. 12.431/1941. Példaként lásd: MNL JNSZML Jászberény pm. ir. 303/1941. és 7928/1941. 129
