Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)

III. A kirekesztés évei (1918-1944)

lehetőséget nyújtott volna erre, a minisztérium visszautasította a kérést.341 A vegyes házasságok magas száma egyrészt értelmezhető az asszimiláció hangsúlyozására tett, többé-kevésbé tudatos lépésként, másrészt utal a szoros zsidó-keresztény kapcsolatokra.

Izraelita házasságkötések Jászberényben. A zárójelben lévő számok az adott időszakban kötött házasságok abszolút számát jelentik. A táblázat nem tartalmazza az első világháború éveit (összesen 19 házasságkötés) _____________valamint 1895 adatát (1 házasságkötéssel).342_____________

1896-1913

1919-1931

1932-1937

1938-1943

Az időszak

8,3

8,7

5,5

4,3

átlaga

(149)

(113)

(33)

(26)

Ebből vegyes

3,4 %

10,6 %

18,2 %

15,4 %

házasság

(5)

(12)

(6)

(4)

Az 1941-es népszámlálás szerint a zsidótörvények hatálya alá tartozó megyei polgárok között a keresztények aránya 7,3% volt. Ez jóval meghaladta a vidék (Kárpátalja nélkül számított) adatát (4,4%). Ennél magasabb adatot csak Budapesten és környékén (17%) valamint néhány délalföldi és dunántúli megyében találunk. Kiemelkedően magas volt ezen belül is a kikeresztelkedettek aránya Szolnokon: 9%, megközelítve a környező nagy neológ alföldi városok (Hódmezővásárhely, Kecskemét) adatát.343 A kisvárosi ortodox közösségekben a kikeresztelkedések száma mindvégig igen alacsony maradt. A markáns kivétel Karcag volt: itt a kitérések magasabb száma a helyi rabbinátus mérsékeltebb, világiasabb irányvonalával és a helyi zsidók magasabb integrációs szintjével magyarázható. A városokénál magasabb vármegyei átlag a szolnoki adat mellett azzal is magyarázható, hogy a falusi közösségek erózióját helyenként jelentősebb arányú áttérések is kísérték. Szolnok megye központi járásának falvaiban például 1941-re a zsidók többsége már keresztény vallású volt. 1920 után sok helyen a szórványokban élő zsidók számára a jövő leegyszerűsítve a „menni vagy asszimilálódni” kérdés képében jelentkezett. A másik ok, hogy a falusi szórványok lakói részben a nagyobb asszimilációs hajlandóságú földbirtokos réteghez tartoztak.344

A törvény értelmében kivételesen engedélyezhető volt a házasság, ha a zsidó fél keresztény vallású volt és legfeljebb két nagyszülője volt zsidó. Lásd: 1941. XV. te. 9.§, továbbá MNL JNSZML Jászberény pm. ir. 666/2323/1944.

MNL JNSZML Jászberény, polgári házassági anyakönyvek, 1895-1950.

343 Kovács 1944, 102-103. p.

344 Kepecs 1993, 170-171. p.

119