Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
III. A kirekesztés évei (1918-1944)
III. A kirekesztés évei (1918-1944) III. 1. Zsidók és nem zsidók a forradalmak alatt és után (1918-1921) Az 1919 után berendezkedő, magát az „ellenforradalmi” jelzővel definiáló politikai rendszer antiszemita ideológiájának és politikájának egyik alapvető és máig élénken élő érvét szolgáltatta a zsidóságnak a forradalmakban játszott szerepe. Az érvelés alapjául az a tény szolgált, hogy a polgári forradalom, de különösen az 1919-es proletárdiktatúra politikai vezetésében és az utóbbi erőszakszervezeteiben (politikai megbízottak, politikai rendőrség, különítmények, ügyészség) vezető szerepet játszottak a (hitehagyott) zsidók. A magyarországi zsidóknak a forradalmakhoz fűződő viszonya és azokban játszott szerepe azonban ennél jóval összetettebb volt, mint azt a Jász- Nagykun-Szolnok megyei adatok is alátámasztják. A zsidóság túlnyomó többsége a háború előtti rendszer konszolidációjában, a liberális piacgazdaság fenntartásában volt érdekelt, és szociális helyzetük miatt jelentősen felülreprezentáltak voltak a rendszer ellenfelei és áldozatai között is. Zsidó katonák csoportképe az első világháború idejéből. (Bender József, Korda Ernő és Bender Lajos) Forrás: Kertész Gyűjtemény 106
