Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt
kormánybiztos már 28-án kihirdette, hogy akik Szentkirályi rendeletét teljesítik, azokat az ámlók cinkosainak fogják tekinteni.147 Kossuth március végén újabb toborzást rendelt el, és a Jászkunságból huszárokat kért. Illéssynek meghagyta, hogy a kiállítás a törvényhatóság ősi szokásai szerint történjen, és külön felhívást intézett a lakossághoz. Április elején, a tavaszi hadjárat kezdetekor a Görgei vezette magyar fősereg gyorsan végigvonult a Jászságon, ahová Kossuth is megérkezett. Jászberényből április 4-én utasította Illéssyt a kerületi közigazgatás helyreállítására és a huszártoborzásra, mivel ez ügyben csak a felhívás kihirdetése történt meg. Jellemző, hogy 5-én a jászberényi börtön dologházának 17 rabját is besorozták honvédnek. Ugyanakkor Kossuth Kálmán alkapitánynak is meghagyta az igazgatás újjászervezését. A városban közben a honvédség katonai kórházakat létesített, ahol az isaszegi csata 700 sebesültjét is ápolták.148 Kossuth még 4-én felfüggesztette hivatalában az ámlással vádolt Pethes Mihály jász kapitányt. Az OHB április 11-én utasította Illéssyt az ügy kivizsgálására, és hogy a vádlottat Nagykállóban a rögtönítélő vegyes bíróság elé állítsa. Illéssy április 30-ig lefolytatta a vizsgálatot, ám a 23-i közgyűlésen a jászkiséri Mocsy Ferenc149 más jászsági tisztviselőket is ámlással vádolt. Jelezte, egyedül Pethes ellen indult eljárás, pedig többen is jártak a császáriaknál. Bár a védekezés benyújtásáig nem kívánta Pethes és Hegedűs Zsigmond felfüggesztését, mégis a „közgyűlés tetemes nagy többsége a' Tisztviselők irányában felhozott vádakat bebizonyítottnak nem vélvén, a vádlott tisztviselők lemondását el nem fogadta. ”150 A tisztéről elmozdított Pethes helyébe Kossuth - furcsa módon - a vele Pesten járt Hegedűs Zsigmondot nevezte ki jász kapitánnyá. Május 11-én ugyan felkérte Szemere belügyminisztert, hogy az ő ügyében is rendeljen vizsgálatot, ám miután az kijelentette, hogy Pesten a császáriak előtt nem hódoltak be, a szabadságharc végéig hivatalában maradt. A tisztviselők elleni vizsgálat mellett néhány jászfelsőszentgyörgyi lakos feljelentésére április 10-én honvédtisztek letartóztatták Bátor József plébánost, a császári proklamációk kihirdetéséért. Itt nyilvánvalóan a Damjanich János által hasonló okokból agyonlövetett tápiószecsői és kókai katolikus papok esete 147 BARTA István 1953. 733. p.; JNSZML Kunszentmárton, 1848/49-es ir. 124/1849. sz. 148 GELICH Richárd é.n. III. 198-214. p.; HERENDI József 1901. 90. p.; BARTA István 1953. 739-740., 813. p.; JNSZML Jászkun Kerület, 1849-es Bizottmányi ir. 69/1849. sz. 149 SUGÁRNÉ KONCSEK Aranka 2003. 162-163. p. 150 BARTA István 1953. 864. p.; JNSZML Jászkun Kerület, Közgyűlési jkv. 1849. ápr. 23. 16-20. p. 62. sz. 56
