Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt
játszott közre. A plébánost Gödöllőn három napra bebörtönözték, de végül Vukovics Sebő kormánybiztos a település kérésére szabadon engedte.1M Nem sokkal később ért el a Függetlenségi Nyilatkozat és a Habsburgok trónfosztásának híre a törvényhatóságba. A közgyűlés április 26-án ezt pártoló és üdvözlő levelet küldött Debrecenbe, amit utóbb Kossuth köszönt meg.151 152 Ellenvéleményről nem tudunk, bár a múltbeli kapcsolatok bizonnyal sokakat elgondolkodtattak. Mindazonáltal az országgyűlés határozatait ünnepélyes keretek között minden településen kihirdették, sőt azt a „ Magyar Függetlenség Napja” címen nemzeti ünnepként fogadták el. A kerületi központokon kívül egyebek mellett Túrkevén és Kunszentmiklóson tartottak nagyobb rendezvényt, utóbbi helyen Fördős Lajos református lelkész volt a fő szónok. Az ünnepeken a Habsburg ház tagjainak képeit, emlékeit is megsemmisítették. Ez általában zökkenőmentesen zajlott le, bár Karcag József nádor 1805-ös látogatásának emlékoszlopa kapcsán sajátos álláspontot képviselt. Arra hivatkozott, hogy az emlékmű a hat nagykun település közös költségén épült, és csak együtt határozhatnak a sorsáról. Ennek ellenére Illéssy sem a képeknek, sem az oszlopnak nem kegyelmezett. Világos után - a kormánybiztossal rossz viszonyban lévő - Cseh János plébános sajátos történetet adott elő ezzel kapcsolatban. Eszerint a Habsburgok képeinek megsemmisítése után a nép az 1760-as években Mária Terézia által erőszakkal betelepített - és a törzsökös karcagiak által lenézett - katolikusok templomát is el akarta pusztítani, mint Habsburg emléket, sőt többen nyíltan a katolikusok megverésére (kiverésére) uszítottak. így Illéssy a kisebbik rosszat választotta, amikor a tömeget a városból kivezetve, az emlékmű szétbontásának fáradságos munkájával csillapította le.153 A tavaszi hadjárat nyomán kialakult rövid béke alatt a polgári igazgatás kérdései hangsúlyosabbá váltak. Április végén újra felvetették Kossuthnak az egyes kerületek önállósítását. A kivitelezést ugyan elhalasztották, ám Kiskunfélegyháza később is pártolta az elképzelést. Ennél jóval fontosabb volt, hogy a közösségek a kerületi közigazgatás vezetésének az alkapitányi hivatalnál hagyását is kérték a kormányzattól, amit az ideiglenesen engedélyezett is. A polgári igazgatás visszatértét jelezte a kormánybiztosi rendszer felszámolása, és hogy május 16-án Szemere a Jászkunság főkapitányává Patay Józsefet (1797. nov. 30.—1868. ápr. 20.) nevezte ki. A lakosok ugyan végre helybelit szerettek volna e tisztségben látni (Kálmán, Illéssy), de a kinevezést nem vitatták.154 151 HERENDI József 1901.86. és 93. p. 152 BARTA István 1955. 268-269., 277. p. 153 HERENDI József 1901. 96-97. p.; JNSZML Karcag, Tanácsi jkv. 1849. máj. 4. 90. sz.; Uo. Jászkun Kerület, Főnöki ír. 373/1849. sz. 154 Uo. Jászkun Kerület, 1849-es Bizottmányi ír. 57/1849., 179/1849. és 214/1849. sz.; IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1988. 441. p.; ELEK György 1998. 110-111. p. 57
