Soós László: Soós László doni naplója és levelezése 1942-1943 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 10. (Szolnok, 2007)

NAPLÓBEJEGYZÉSEK – LEVELEZÉS

kenyeret, nagyon szépet, ketten egyet, most nemsokára jön az ebéd, ide hozzák a helyünkbe, a vonaton főznek. Itt kapjuk a kaját, az ebéd borsó tésztával, hússal, jó volt. Beszélgettünk, tüzeltünk estefeléig. Kurszk elég kietlen táj, majd Kijev jön. A vacsora zöldbab, elég jó. Az éjjel rossz volt, mert sokan vagyunk, és nem lehet lefeküdni. A lábam nagyon fáj, mert megfagyott.

Drága édes Lacikám!

Kívánom, hogy soraim a legjobb egészségben találjon. Édesem, most volt itt (Saliga) Juliska, a (Bagi) Bandi felesége,126 folyton arról álmodozunk, hogy jöttök haza, neki sincs már semmi türelme. Én meg most nem tudom, miért, de ólomlábakon jár az idő, sose ér ide, hogy megláthassunk. Ilike kiabál a rádió előtt: apu gyere gyorsan. Csókolunk számtalanszor, hű feleséged, Ilonka és leányod Csöpi. Mama is csókol.

Kedves Komám, Laci!

A lapunk a legjobb egészségben találjon, mint itthon volt. Viszont nekünk nagyon jó az egészségünk. Idehaza, hála Istennek, nincs nagy baj. Üdvözletét küldi kedves Apám, kedves Anyám, feleségem és fiam, és én, barátod, Mihály a viszontlátásig. Az olaj fúrást megkezdték a Stukóczki dűlőjében, nem tudjuk, milyen eredménnyel. A feleséged és a kislányod jól van. Reménykedjünk, majd megsegít a jó Isten. Viszontlátásig, hazavárunk, szerbusz.

(Tóth) Mihály

1942. XI. 29. vasárnap

Alig vártuk már, hogy reggel legyen, nagyon meguntuk már az ülést. A reggeli feketekávé, nagyon jó volt. Kurszk után jött Kijev, délelőtt hagytuk el, erre egész kevés hó van. Ebéd lecsó, elég jóízű, utána kártyáztunk. Most már esteledik, a vacsora bableves, elég jó, utána elhelyezkedtünk és ülve aludtunk. El lehet képzelni, milyen alvás volt. így telt el a vasárnap.

Drága Ilonkám és Csöpikém!

Tudatom veletek, hogy jól vagyok, nincs semmi bajom. Csókolok mindenkit, titeket is csókollak szeretettel a messze távolból hű férjed és apud. A viszontlátásig üdvözlök mindenkit,127 László.

126 Tiszainokai lakos.

127 A napló szerint december 2-án érkezett haza szabadságra, és december 18-án indult vissza.

133