Csönge Attila: A Magyar Kommunista Párt iratai Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 1945-1948 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 9. (Szolnok, 2007)
aprómunkának, hogy önmagát kedvező színben tüntesse fel. Természetesen a fenti szervezetek is azt a célt szolgálták elsősorban, hogy oda beépülve a más pártbeli, vagy pártonkívüli elemekkel közvetlen kapcsolatot teremtve megnyerjék őket az MKP céljainak. A fent említett szervezetekben végzett munka mellett szintén a kommunisták agitációs céljait szolgálta az általuk megrendezett Szabad Föld Téli Esték rendezvénysorozata. Kulturális és szakoktatási előadások egyaránt elhangzottak, melyekkel leginkább a párton kívül állókat akarták megcélozni. Arra törekedtek, hogy minden községben sort kerítsenek a megrendezésére. A sikeres szervezés alapfeltétele elsősorban a helybeli értelmiség előadóként való bekapcsolása volt. Ahol ezt meg tudták oldani, ott a rendezvény is látogatottá vált. A pártközpont terve az volt, hogy tavasszal, a Szabad Föld Tavaszi Vasárnapok rendezvényeivel folytassák a megkezdett propagandamunkát. Erre azonban a meginduló mezőgazdasági munkák miatt - amely elvonta a közönség és a szervezők nagy részét - már csak kivételes esetekben nyílt lehetőség. A gyengébb falusi, tanyasi szervezetek megsegítésére a városi szervezetek többsége falujáró csoportokat hozott létre. Ezek látogatásaik alkalmával szerteágazó tevékenységet fejtettek ki. A cipészek cipőket javítottak, a borbélyok hajat vágtak, az orvosok betegeket vizsgáltak meg, mások különböző háztartási eszközöket hoztak helyre, vagy épp jogi tanácsadást láttak el, mindezt természetesen ingyen. Eközben a csoport egyes tagjai házról házra jártak, vagy az egybegyűlt bámészkodók között agitáltak. A munka végeztével pedig a kultúrcsoport adott elő műsoros estet. Hogy a falvak körében végzett agitációs munkát még eredményesebbé tegyék, 1947 februárjától központi kiküldöttek látogatták sorra a községeket, hogy népnevelő csoportokat szervezzenek. Ezeket aztán az ún. pünkösdi agitáció 75 keretében igyekeztek a személyes agitáció kiszélesítésére felhasználni. Külön gondot fordítottak a nőszervezés kérdésére, így a gyűléseken női előadókat is szerepeltettek, de akadt példa külön nőgyűlések megrendezésére is. Az újonnan szervezett népnevelő csoportok azonban a vártnál kevesebb aktivitást fejtettek ki, amihez különböző szervezési gondok is párosultak. Például a gyűlések második napja egybeesett a főispán által a beszolgáltatások kérdéséről szervezett gazda napokkal, ami a munkanélküliség és a drágaság miatti hangulatot még nyomottabbá tette. A kisgazdapárt bomlasztásával, a tömegszervezetek tevékenységének fokozásával és a falujárással párhuzamosan zajlott egy másik folyamat, melynek keretében az MKP megyei vezetése igyekezett a kisgazdák Szolnok városi és megyei vezetésében baloldalinak tartott politikusokkal közvetlen, baráti kapcsolatokat kiépíteni, hogy így tegyék „kezelhetőbbé" az FKgP-t. Elsősorban Guba Mihállyal 7 keresték a kapcsolatot. Azért, hogy bizalmába férkőzzenek, Pünkösdi agitáció szervezésére először 1946 folyamán került sor. Ennek kedvező tapasztalatai indították a pártvezetést a falujárás folytatására. Baloldali érzelmei miatt, őt pártján belül egyesek csak "vörös paraszt"-nak nevezték. 29
