Csönge Attila: A Magyar Kommunista Párt iratai Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 1945-1948 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 9. (Szolnok, 2007)

megesett, hogy információkkal látták el: „Szolnokon egy hete folyt le a tisztújítás, amely annyiban új eredményt hozott, hogy Guba Mihályt választották meg elnöknek. Az előkészületekből úgy látszott, hogy a polgári tagozat ki akarja szorítani a parasztokat a vezetésből teljesen. Figyelmeztettük erre a lehetőségre Guba Mihályt, aki nagyobb tömegben hozta fel a gyűlésre a parasztokat, azonban teljesen következetesen nem vitte végig a harcot, mert a parasztok segítségével nem nyomta ki a polgári tagozatot a vezetésből. " A személyes kapcsolatok kiépítése 1947 folyamán lassan eredményt hozott, a kisgazda politikusok gyűléseiken egyre inkább támogatták a kommunista követeléseket, a 3 éves tervet, a szabad vallásoktatást. Fordulatot meglepő módon épp Nagy Ferenc miniszterelnök emigrálása hozott. Az 1947. május 30-át követő napokban megnövekedett a bizonytalanság a kisgazdák között, egyesek már várták a „kommunista puccsot".

78 A kialakult hangulatot jól érzékelteti az MKP mezőtúri titkárának jelentése: „Jellemző eset a Hegyi Sándornak a Kisgazdapárt elnökének a Nemzeti Bizottságban történt felszólalása. Pártunk felvetette, hogy a N.B. foglaljon állást a bankok államosítása mellett. Először a F. K.fg.Jp. és a P.D.P. ellenezte javaslatunkat, hosszabb vita után Hegyi beleegyezett mondván „ Nézd János, úgyis úgy történik minden, ahogy ti akarjátok." Ez a hangulat jellemző a parasztság nagy többségére.'" A kezdeti tanácstalanság után viszont hamarosan rendezték soraikat és a június 29-i megyei vezetőségi választáson Z. Nagy Ferencnek sikerült kiszorítania Guba Mihályt a vezetőségből. Sőt, a kisgazdák Központi Vezetősége a megyei jobboldal nyomására felrendelte Gubát és eltiltották attól, hogy a megyében a központ engedélye nélkül népgyűlést tartson.

80 Mind a kommunisták társadalmi támogatottság növelésére irányuló akciói, mind a kisgazdapárt megyei vezetésének jobbra tolódása mögött, a közelgő 1947-es választások játszották a legmeghatározóbb szerepet. Az MKP megyei, városi és járási szervezetei pontos választási menetrendet dolgoztak ki, és az inkább ötletszerű választási munkát folytató községeket igyekeztek felkarolni. A kampány kibontakozását erősen akadályozta, hogy a megyében a nagy szárazság miatt, már harmadik éve rossz terméskilátások nehezítették a parasztság életét, a lakosság ellátása is akadozott. Az üzemek munkásait csak a legnagyobb erőfeszítések mellett tudták „visszatartani a sztrájkoktól és attól, hogy az utcára menjenek, mert a bérek nem emelkedtek az árakkal és napirenden SZML MKP ir. X. 40/a. 1. sor. 9. o.e. 14. tétel, Jelentés az MKP Megyei Bizottságának 1946. december havi és 1947. január havi munkájáról, 1947. február 8. SZML MKP ir. X. 40/a. 1. sor. 9. o.e. 18. tétel, Jelentés az MKP Megyei Bizottságának 1947. május havi munkájáról, Keltezés nélkül SZML MKP ir. X. 40/k. 1. o.e. 6. tétel, Az MKP mezőtúri titkárának jelentése, 1947. június 28. SZML MKP ir. X. 40/a. 1. sor. 9. o.e. 18. tétel, Jelentés az MKP Megyei Bizottságának 1947. május havi munkájáról, Keltezés nélkül. 30